Aggtelek, k�zs�g Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben, az Edel�nyi kist�rs�gben. Miskolct�l 50 kilom�terre �szaknyugatra, k�zel a szlov�k hat�rhoz tal�lhat�. A k�zelben tal�lhat� az orsz�g egyik legh�resebb cseppkőbarlangja, a Baradla-barlang.

T�rt�nete

A Baradla-barlangban l�vő lelőhelyek arr�l tan�skodnak, hogy ezen a ter�leten m�r a t�rt�nelem előtti időben is ember lakott.
Legr�gebbi leletek a polielotikumb�l val�k. Az �j kőkorban i.e. 3100-2400 �vekben a ter�letet nyugat felől �rkező n�pess�g sűrűn megsz�llhatta. Ezek voltak az �n. b�kki művelts�g hordoz�i.
A telep�l�s m�r a honfoglal�s idej�n ben�pes�lt, a tat�rj�r�s ut�n azonban hossz� �vtizedekre lakatlan maradt. Elsők�nt 1295-ben eml�tik Ogogteluk n�ven.
�r�sos eml�kek azt bizony�tj�k, hogy a XIII. sz�zad m�sodik fel�n�l indult meg a falu kialakul�sa. 1358 �vben Ogteluk. 1390 �vben Agtelek, 1424 �vben Aggtelek a mai nev�n. A t�r�kh�dolts�g idej�n Erd�ly-B�cs �sszek�tő �tvonal volt.
Sok kem�ny csap�st szenvedett el a falu. T�r�kd�l�s, Giskra csapatai lengyel kir�ly katon�i, stb... Tragikus esem�ny volt a k�zs�g �let�ben az 1858. �v �prilis h� 24.-�n bek�vetkezett tűzv�sz, amikor templom�val egy�tt az eg�sz k�zs�g le�gett, a II. vil�gh�bor� idej�n pedig a frontvonal k�zels�ge okozott puszt�t�st.
Csokonai Vit�z Mih�ly bar�tja, Puky Istv�n �s Rag�lyi Gedeon t�rsas�g�ban 1801. j�lius 5.-�n l�togatta meg a cseppkőbarlangot.
Petőfi S�ndor felvid�ki utaz�sa sor�n, 1845. m�jus 24.-�n j�rt itt, nev�t bev�ste a barlang fal�ba. �lm�nyeit az "�ti jegyzetek" c�mű munk�j�ban �rta le.
Term�szeti �rt�keinek k�sz�nhetően a telep�l�s ma turisztikailag kiemelt jelentős�gű. Az UNESCO 1995. december 6.-�n az Aggteleki-karszt �s a Szlov�k-karszt barlangjait, k�zt�k a Baradla-Domica-barlangrendszert a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta.
1927-28-ban v�zszintes t�r�t f�rtak a Baradla-barlang �ri�sok term�nek folytat�s�ban felfedezett barlangszakaszba. A barlang bej�rata mellett l�trehozt�k a Tengerszem Sz�ll�t �s a Tengerszem-tavat. Az 1952-ben felt�rt B�ke-barlang gy�gyhat�s� levegőj�nek hasznos�t�s�ra, 1964-ben mesters�ges t�r�t hajtottak ki J�svafő hat�r�ban, a barlang v�gponti term�be. Itt ma asztmaszanat�rium műk�dik.
A h�res cseppkőbarlangot, a T�jh�zat �s az Aggteleki Nemzeti Parkot a turist�k eg�sz �vben l�togathatj�k.
- Rendezv�nyek:
Aggteleki Műv�szeti Hetek, Hangversenyek a barlangban, Falunapok, Sziklam�sz� napok, Alkot�t�borok, Szabadt�ri előad�sok.

Az egykori G�m�r-Tornai-karszt ter�let�n t�bb mint ezer kisebb-nagyobb barlang tal�lhat�, melyek 1995-ben felker�ltek a Vil�g Term�szeti �s Kultur�lis �r�ks�g�nek list�j�ra. Legismertebb k�z�l�k a Baradla, haz�nk legnagyobb �s legd�szesebb cseppkőbarlangja.

Aggteleki, illetve a v�r�s-t�i bej�rat�t�l kiindulva hat k�l�nb�ző hossz�s�g� �s neh�zs�gű t�rat�pus k�z�l v�laszthatnak a l�togat�k. Mindk�t bej�rat k�zel�ben l�togat�k�zpontok �llnak a vend�gek rendelkez�s�re. A karsztvid�k t�bbi, kiv�teles sz�ps�gű, �s nem kev�sb� jelentős barlangja - a Baradla szomsz�ds�g�ban elhelyezkedő, gy�gyhat�s�r�l nevezetess� v�lt B�ke-, a j�svafői Vass Imre-, illetve a B�dva-v�lgyből kimagasl� Esztramos-hegy oldal�ban tal�lhat� R�k�czi-barlang -, melyek m�r a nagyk�z�ns�g sz�m�ra is el�rhetőv� v�ltak, tov�bbra is l�togathat�k.

Az Aggteleki-karszt n�v�ny- �s �llatvil�ga egyed�l�ll�an gazdag. A var�zslatos t�j minden �vszakban tartogat meglepet�seket a t�r�z�knak. Felsz�ni term�szeti, ill. kult�rt�rt�neti �rt�keinek bemutat�s�ra �kot�r�kat, valamint Aggtelek �s J�svafő k�zs�gek term�szeti �s �p�t�szeti �rt�keit bemutat� falus�t�kon lehet r�sztvenni.

Ebben az �vben sem maradhatnak el term�szetesen az "Aggteleki - J�svafői Hagyom�nyőrző �s Műv�szeti Napok" egyre nagyobb n�pszerűs�gnek �rvendő programjai. A n�pi hagyom�nyokat feleleven�tő farsangi, h�sv�ti, sz�reti rendezv�nyek, a komoly-, illetve k�nnyűzenei koncertek a Baradla-barlang Hangversenyterm�ben egyre t�bb l�togat�t vonzanak a t�rs�gbe. A ny�r fő attrakci�ja, az aggteleki �s j�svafői falunapokat is mag�ba foglal� G�m�r-Tornai Fesztiv�l.

L�tnival�k

A telep�l�s ismerts�g�t p�ratlan term�szeti �rt�keinek k�sz�nheti: a Vil�g�r�ks�ghez tartoz� Baradla-barlangnak �s a v�dett karsztvid�knek. Aggtelek hat�r�tkelőhely Szlov�kia ir�ny�ba.
A felsz�nen, a Baradla-cseppkőbarlang aggteleki �s j�svafői bej�rat�t �sszek�tő 7,5 kilom�teres t�von h�z�dik a Baradla-tan�sv�ny, amelyen j�rva a l�togat�k - gyalog vagy ker�kp�ron - kiemelkedő sz�ps�gű term�szeti k�rnyezetben szerezhetnek ismereteket a ter�let f�ldtani, v�zrajzi, zool�giai, botanikai �s kult�rt�rt�neti �rt�keiről. A term�szeti �rt�keknek k�sz�nhetően a vid�k napjainkban f�nykor�t �li. A Vil�g�r�ks�ghez tartoz� karsztvid�k �s a Baradla-barlang �rt�keire �p�tve Aggtelek - a szomsz�dos J�svafővel k�z�sen - sz�mos programot, �s eg�sz ny�ri programsorozatot szervez az Aggteleki Nemzeti Park fel�gyelete alatt.

• Baradla-barlang

A Vil�g�r�ks�g legismertebb cseppkőbarlangja K�z�p-Eur�pa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan akt�v patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevil�got id�znek.
C�m: Aggtelek, Baradla oldal 1.

• Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki-karszt t�bb mint 20 ezer hekt�ros ter�lete 1985-től tartozik a nemzeti parkhoz. Az itt tal�lhat� barlangrendszer - a Szlov�k-karszt barlangjaival egy�tt - 1995-től a Vil�g�r�ks�g r�sze.
C�m: J�svafő, Tengerszem oldal 1.

• Baradla tan�sv�ny

A Baradla-barlang aggteleki �s j�svafői bej�rat�t a felsz�nen, a barlang v�znyelői �s forr�sai k�z�tt, a fedett �s a ny�lt karszt hat�r�n k�ti �ssze a 7,5 km-es, kb. 120 m szintemelked�sű t�ra�tvonal.
Helysz�n: Aggtelek, k�lter�let

• M�zeskal�csos H�z

A műhelyben k�t ősi mesters�get, a m�zeskal�cs-d�sz�t�st �s a gyertyam�rt�st művelik. A bemutat�k mellett ki is lehet pr�b�lni a technik�kat. Itt l�hat� a M�zeskal�cs-vil�g c�mű ki�ll�t�s.
C�m: Aggtelek, Kossuth u. 4.

• Reform�tus templom �s harangtorony

A XIII. sz�zadi eredetű templomot teljesen �t�p�tett�k, mai form�j�t a XVIII. �s XIX. sz�zadban nyerte el. Ker�t�sfala k�z�pkori eredetű. K�l�n�ll� harangtornya barokk, harangja viszont 1654-ben k�sz�lt.
C�m: Aggtelek, G�m�ri u. 31.

• T�jh�z

Az egykori n�pi lak�h�zban berendezett ki�ll�s bemutatja a falu m�ltj�t, az itteni szok�sokat, a hagyom�nyos h�ztart�s eszk�zeit.
C�m: Aggtelek, Kossuth u. 2.

Program

• Borsodi Műv�szeti Fesztiv�l

Az �szak-borsodi t�jegys�g rangos kultur�lis esem�nye a Borsodi Műv�szeti Fesztiv�l. Minden �v j�nius�nak m�sodik fel�ben rendezik meg a t�bb mint t�znapos rendezv�nysorozatot Kazincbarcik�n �s k�rny�k�n. Az itt �lők �s az idel�togat�k a műv�szetek seg�ts�g�vel felfedezhetik a k�rny�k sz�ps�geit is.
Helysz�n: Kazincbarcika �s k�rny�ke

• G�m�r-Tornai Fesztiv�l

A G�m�r-Tornai Fesztiv�l, mely, mint az elnevez�se is mutatja, a G�m�r-Tornai-karszt magyar �s szlov�k oldal�t egys�gesen fogja �ssze �s mutatja be. A 11 napos fesztiv�l alatt a var�zslatos karsztvid�k mintegy 17 telep�l�s�n vehetnek r�szt az idel�togat� �rdeklődők v�ltozatos hagyom�nyőrző, kultur�lis �s sport rendezv�nyeken.
Helysz�n: Aggteleki-karszt, Csereh�t

Sport, szabadidő

• T�ra az Aggteleki Nemzeti Parkban

Az aggteleki kempingtől a k�k jelz�sen a barlang f�l�tt magasod� szikla cs�cs�ra jutunk, ahonnan gy�ny�rű panor�ma t�rul el�nk. Az �t sor�n megismerkedhet�nk a karsztfelsz�n geol�giai, botanikai, zool�giai �rt�keivel, a falusi �letm�ddal �s kult�rt�rt�neti eml�kekkel. A M�sz-v�lgy�n �s Magas-hegyen kereszt�l meg�rkez�nk J�svafőre. Itt tegy�nk egy t�r�t a cseppkőbarlangban. �tk�zben inform�ci�s t�bla t�j�koztat a ter�let �rdekess�geiről (V�r�s-t�, karsztjelens�gek). Kellemes s�ta�ton �r�nk vissza Aggtelekre. A t�v 13 km hossz�, 4-5 �r�t vesz ig�nybe. A barlangt�r�val egybek�tve eg�sz napos program.
Helysz�n: Aggtelek

• Speci�lis (Retek-�gi) barlangt�ra

E t�ra időtartama 7 �ra, melynek sor�n v�gigs�t�lhatunk a barlangrendszer kb. 7 km-es fő�g�n, valamint megtekinthetj�k a Baradla-barlang csod�latos oldal�g�nak, az �gynevezett Retek-�gnak 1250 m�teres szakasz�t a Csod�k-term�ig. Az oldal�gban �ltal�ban sz�raz időszakban is van v�z.T�rabakancs, t�ra�lt�z�k aj�nlott.
Helysz�n: Aggtelek