Bkk-hegysg
A Bükk-hegység Magyarország Északi-középhegységének része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park.) A hegység nevét a leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. A területen fekszik Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.
A Bükk legmagasabb csúcsai az Istállós-kő (959 m), a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de ezek mellett még kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter felé.
A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és meredek lejtőkkel körülzárt közel vízszintes terület.
Bükki barlangok
Jelenleg 1072 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható: Anna-barlang, István-barlang, Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Istállóskői-barlang. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja.
Különleges állatvilága, mikroklímája miatt 45 barlang fokozott védettséget élvez! (A természet különösen jelentős, egyedi élettelen képződményei közül a barlangok 1961 óta, a források, víznyelők, kunhalmok és földvárak pedig a természet védelméről szóló 1996. évi LIII tv (Tvt.) hatályba lépése (1997) óta ún. ex lege védelem alatt állnak.)
Több "ősemberbarlang" is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak: Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Suba-lyuk, Istállóskő.
Az ország legmélyebb barlangja a 254 méteres István-lápai-barlang.
Környező települések
- Északról: Parasznya, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó.
- Nyugatról: Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad.
- A hegységben: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred.
- Délről: Kisgyőr, Harsány, Bükkaranyos, Mocsolyás, Latorpuszta, Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Felsőtárkány.
- Keletről: Miskolc, Vadna, Sajószentpéter, Sajóbábony.
Természetjárás
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, élővilága felejthetetlen élményeket nyújt figyelmes látogatóinak. A hegységben több jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetőek. Gyalogosan a látnivalók többsége felkereshető, míg motoros járművel csak a kijelölt pihenőhelyek parkolójáig lehet eljutni. A környező településeken sok turista egyesület működik, akik meghirdetett túráikon a vendégeket is szívesen látják.
Látnivalók
A tájegység teljes területe Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkjához tartozik. Jelentősebb települései: Bélapátfalva és Szilvásvárad.
Elsősorban a természeti értékek, a túrázási, kirándulási, télen pedig a síelési lehetőségek miatt népszerű a Bükk. Páratlan szépségű a szilvásváradi Fátyol-vízesés, az istállóskői barlang, a lipicai ménes. Figyelemre méltó a szilvásváradi Szabadtéri Erdészeti Múzeum, a Hild József által tervezett Körtemplom, valamint a Középkori Börtönmúzeum. Bélapátfalván található Magyarország egyetlen épségben megmaradt román kori ciszterci temploma. És úgy tartják, a nagyvisnyói református templom festett mennyezete az országban a második legnagyobb.
A páratlan szépségű Fátyol-vízesés édesvízi mésztufa (travertinó) lépcsőit a természet hozta létre, ahogy a mészkőlerakódás maga alá temette, megkövesítette a vízi növényeket és a fák gyökereit.
Helyszín: Szilvásvárad, Szalajka-völgy
A Szalajka-völgy a Bükk-hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.
Helyszín: Szilvásvárad, Szalajka-völgy
-
Ciszterci apátsági templom (Nagyboldogasszony)
Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Az apátság román stílusú temploma nemzetközileg is számon tartott műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentje a Nagyboldogasszony.
Helyszín: Bélapátfalva, Kőalja-dűlő
A település közelében a Balla-barlangban (más néven Kutya-barlang) őskori lakóhelyet tártak fel a kutatók.
Helyszín: Répáshuta, Nagy-fennsík
A négy km hosszú tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be.
Helyszín: Bélapátfalva, külterület
A 2,6 km hosszú Szalajka-völgyi sétaút földtani, víztani, botanikai és tájképi értékeket mutat be. Hozzá kapcsolódva megtekinthető a Horotna-völgy bejáratánál kialakított Szabadtéri Erdei Múzeum is.
Helyszín: Szilvásvárad
-
Erdődy-Pallavicini-kastély
A kastélyt XVIII. századi részletek felhasználásával 1860 körül - valószínűleg - Ybl Miklós tervei alapján építettek. Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át.
Cím: Szilvásvárad, Park u. 6.
-
Gyertyánvölgyi üveghuta-rekonstrukció és szabadtéri kiállítás
Három település - Bükkszentkereszt, Kisgyőr, Répáshuta - határán szabadon látogatható az itteni régészeti feltárás nyomán elkészült gyertyánvölgyi üveghuta-rekonstrukció és szabadtéri kiállítás.
Helyszín: Bükkszentkereszt, Gyertyánvölgy
A református körtemplom a feltételezések szerint 1825 körül Hild József tervei alapján épült, klasszicista stílusban. A templom mellett részben fából készült, négyzetes alaprajzú XIX. századi harangláb áll.
Cím: Szilvásvárad, Aradi vértanúk u. 30.
-
Ménistálló és Lótörténeti Kiállítás
Az 1860-ban épült klasszicista stílusú istállóban láthatjuk ma is a ménes legszebb ménjeit, illetve az irodák helyén a Lótörténeti kiállítást. A tárlaton a lipicai ló történetét, a fajta magyar ágának kialakítását, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megismerni.
Cím: Szilvásvárad, Park u. 8.
A késő barokk stílusú templom 1800 körül épült. Belseje a népies barokk szép emléke: festett kazettás famennyezete és karzata, valamint egyszerű padjai is 1804 körül készültek.
Cím: Nagyvisnyó, Kertész u. 2.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának rejteki kutatóháza mellett és környékén kialakított két tanösvény az erdő növény- és állatvilága, valamint geológiai és kultúrtörténeti értékek is megismerhetők.
Helyszín: Répáshuta, Bükk
-
Szabadtéri Erdészeti Múzeum
A Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában berendezett múzeum az erdő és az ember kapcsolatát: a különböző erdei munkák eszközeit, termékeit, az erdei mesterek életmódját, építményeit mutatja be.
Helyszín: Szilvásvárad, Szalajka-völgy
A Bükki Nemzeti Park külső határán, hegyek által körülzárt völgykatlanban fekvő település erdeiben növényritkaságok élnek, gazdag állatvilágában pedig a madarak és a nagyvadak egyaránt szerepelnek.
Helyszín: Bükkszentkereszt, külterület
Az épület régen a község csordásháza volt. A kéthelyiséges (konyha + ház vagy szoba) formát valószínűleg még a Gyertyán-völgy régi munkáslakásaiból örökítették tovább a beköltözők. Az épület ma tájház.
Cím: Répáshuta, Szabadság u. 5.
Nem régi hutában, hanem egy 1870 táján épült, háromablakos, oldalbejáratos csordásházban rendezték be a település tájházát, ami egyben üvegmúzeum.
Cím: Bükkszentkereszt, Völgy u. 2.
A tatárjárás előtti idők kevés kővára közé tartozott Éleskővár, amit feltehetően a vidéket birtokló Miskolcz nemzetség építtetett. Hadi jelentősége nem volt az 1400-ra már romos várnak. Ma csak falmaradványai láthatók.
Helyszín: Szilvásvárad, külterület
A régi erdészházban berendezett múzeumban a szakmához kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat mutatnak be.
Helyszín: Szilvásvárad, Szalajka-völgy
-
Gilitka-kápolna (Szent Anna)
A Szent Anna tiszteletére szentelt barokk kápolna 1750-ben épült.
Helyszín: Bélapátfalva, Gilitka-patak völgye
Az istállóskői barlangot Raskó Pál fedezte fel 1911-ben, és 1947-ben találták meg itt a Bükk hegység egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, többek között igen jó állapotban lévő tűzhelyet, kőszerszámokat.
Helyszín: Szilvásvárad, Szalajka-völgy
A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort.
Helyszín: Bükkszentkereszt, Lófőtisztás
A Pallavicini-kastélyt 14 hektáros őspark veszi körül. Olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő.
Cím: Szilvásvárad, Park u. 6.
Az egykori bélapátfalvai kőedénygyárban népi motívumok felhasználásával díszített, egyedi tervezésű, kézzel festett tányérokat, kulacsokat, korsókat és egyéb keménycserép tárgyakat mutat be a magánkiállítás.
Cím: Bélapátfalva, Szabadság u. 4.
-
Kitömött állatok, fafaragások, ásványok kiállítása
A Bükk jellemző vadon élő állatait, illetve ezek preparátumait, helyi fafargók alkotásait, valamint a Bükk ásványait láthatják az érdeklődők az óvoda melletti udvarban lévő kiállításon.
Cím: Bükkszentkereszt, Rákóczi u. 1.
A Ménesudvarban berendezett kocsikiállításon lóvontatású közlekedési eszközök láthatók a szekértől a finom mívű, bőrüléses hintókig. Több különböző szekér, parádés szánkó, üveges városi batár, magyar stílusú Ciráki-, dorozsmai és monori kocsi, vadász- vagy gavallérkocsi, érseki hintó, a primadonnák által kedvelt fölhajtható tetejű Viktória-kocsi, különböző társas hajtókocsi, illetve verseny hajtókocsi, sőt egy római quadriga és egy vetőgép is van itt.
Cím: Szilvásvárad, Fenyves u. 4.
-
Középkori Börtönmúzeum - Panoptikum
A kiállítás elsősorban a középkori városok, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével jött létre.
Cím: Szilvásvárad, Park u. 32.
A környezettől jól elkülöníthető a mésztufa domb, mely a Bükk legynagyobb ilyen jellegű képződménye. Itt sokáig mészkőbánya működött. Területe 7 hektár, 1978 óta védett.
Helyszín: Mónosbél, külterület
-
Millenniumi kilátó és tanösvény
A tanösvény a Bükk természeti értékeit és azok védelmét szolgáló tevékenységeket mutatja be. A tanösvény végpontján áll a Millenniumi kilátó.
Helyszín: Szilvásvárad
Az itteni népi építészeti szokásokat mutatja a szépen felújított ház.
Cím: Nagyvisnyó
-
Nepomuki Szent János-kápolna
A falu fölötti dombra 1775-ben épített fakápolna helyére 1808-ban építettek kőből kápolnát a szerviták. A szép barokk falképekkel díszített kápolna oltárképe Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
Helyszín: Mónosbél
Az 1880 körül épült ház az itteni népi építészet szép páldája. Egykori tulajdonosa az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán család volt. Ma múzeumi kiállítóhely.
A kisnemesi Orbán család egykori lakóházában "A Bükk természeti képe" című kiállításon a hegység csaknem 300 millió éve, a földtörténeti emlékek mellett helyet kaptak a botanikai és zoológiai értékek is. Cím: Szilvásvárad, Miskolci út 60.
-
Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása)
A barokk templom a XIX. század elején épült. A belső berendezés jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik.
Cím: Bükkszentkereszt, Kossuth u. 23.
-
Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Az ősi bükki mesterségek - favágás, -szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség - egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás.
Cím: Bükkszentkereszt, Kossuth u. 25. (Tornaterem mögött.)
A XVIII. század végén épült késő barokk stílusú, a közelmúltban felújított Szabó-kúria ma nevelőotthon. Udvarának évszázados fenyői alatt folyik a Vízfő víztározójának túlfolyó vize, és táplálja a kis halastavat.
Cím: Mónosbél, Dózsa György út 12.
A régi csordásházban berendezett tájház az 1930-1940-es évek lakáskultúráját mutatja be. A konyha és szoba tárgyai mellett megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a bükki üveghuták régi termékei is.
Cím: Répáshuta, Szabadság út 5.
A tárlókban XVIII-XX. századi hutaüvegek, az üveggyártás eszközei és írott emlékei láthatók - valamint a falu történetét és idegenforgalmi nevezetességeit, a táj gazdag természetrajzát is bemutatják.
Cím: Bükkszentkereszt
Egyesek szerint 9, mások szerint 12 malom is működött egykor a faluban - azokkal együtt, amelyek az Eger patakra települtek. Őröltek kukoricát, később búzát is. Ezek közül egy vízimalom látható az ún. Barátkertben.
Helyszín: Mónosbél, Barátkert
