Demjn
Demjén, község a Laskó-patak mellett, Egertől 10 km-re.
Története
Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás-kori villás nyílhegyeket találtak. Írott forrás 1331-ben említi először Demyen névalakban. Csanád egri püspök vásárolta meg, majd 1331-ben - már mint esztergomi érsek - az egri káptalannak adta. 1363-ban Mihály püspök a gönci tizedeket cserébe adta a káptalannak Demjén faluért, mely ettől kezdve 1804-ig az egri püspöké, 1805-től pedig az érseké maradt. Régi neve Deménd.
Az 1476-1486 között készült urbarium elmondja, hogy Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozott, s határában egy elpusztult település is volt (Kisdemjén), mely 1486 után sohasem népesült be többé.
1552-ben az Eger várát ostromló törökök elpusztították a falut, 1554-ig teljesen lakatlan volt. 1558 és 1564 között népesült be újból. Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal együtt közösen használták. 1686-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. Az elnéptelenedés az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, s 1700-ig tartott.
A szőlőt 1712-ben telepítették a falu határába.
A szőlőhegy aljában kőfejtő volt, itt egy mester állandóan termelte az építőkövet. A téglaégető létesítése valószínűleg összefügg a templom építésével, melyet 1777-1780 között emeltek.
A 20. század első felében, a Pünkösd-hegy aljában fekvő Demjén nagyközség volt az egri járásban, melyhez Albert-major és a Vas-tanya néven ismert puszták tartoztak.
Látnivalók
Lakosainak száma közel 700 fő. Hozzátartozik Albert-major és a Vas-tanya. Demjén az Egri Püspökség ősi birtokszerzeményei között alakult ki. Írott forrás 1331-ben említi Demyen névalakban.
A borospincék a falu keleti részén riolittufába vágva, sorba húzódnak. Számuk 304 db. A község híres kőbányászatáról. Régebben az Egri Érsekség működtette a bányát. A község külterületén olajkutak vannak. A községtől 1-1,5 km távolságban található a híres egerszalóki hőforrás. A község teljesen kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Jelentős részben ennek is köszönhető, hogy a település teljesen átalakult, fokozatosan növekszik idegenforgalma. A településen több falusi szálláshely található. A nagy kiterjedésű erdő az itt élőknek és az idelátogatóknak kellemes környezetet biztosít.
Több évszázados működése alatt a megye több nevezetes épülete, szobra készült az itt kitermelt kövekből, pl. az egri barokk székesegyház, a kápolnai serház, Haller Sámuel gyöngyösi építkezése; az egri székesegyház előtti szobrokat szintén az eresztvényi bánya köveiből faragták. Felhasználták abban az időben vashámorok, gőzmalmok, kemencék építéséhez is. A bányászat eredményeként az idők folyamán létrejött a 100x400 m-es bányaudvar, melyet 15-18 m magas bányafal határol.
Egerszalóktól délre, a demjéni határban, a barlanglakások felett, valamint a Remete-völgyben, a Gyalogosok kútja fölé emelkedő riolittufa falon kaptárkövek láthatók. A fal keleti részén riolittufába vágott borospincék húzódnak. A határában, a Pince-völgyben egy tufába vágott barlang található, melyet a hagyomány remetebarlangnak tart.
Demjén a népi hagyományokat őrző települések közé tartozik. Az itteni építészeti szokásokat tükröző parasztház nyeregtetős, szarufás, torokgerendás, háromosztatú, oromzata gazdagon díszített.
Cím: Demjén, Fő út 73.
-
Római katolikus templom (Páduai Szent Antal)
G. B. Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve.
Cím: Demjén, Széchenyi u. 34.
Demjéni Termál Völgy
690 m mélyről feltörő, 68 °C víz, az ország egyik legújabb feltárt gyógyvize (2008. 06.). A vizsgált összetevők alapján nátrium-kalcium-hidrogén-karbonátos, kemény fluoridos, kénes termálvízről van szó, amelynek jelentős a vas- és a kovasav-tartalma. A kén olyan vérellátás nélküli szövetekbe is beépül, amilyen például a porc. Kopásos végtagizületi megbetegedések esetén az ízületi porc kénes fürdőkúra hatására jelentősen javulhat. A szervezetbe jutott kén az ereket tágítja, a szív vérellátását is segíti. Javítja a vérkeringést és a mozgásképességet, de a bőr faggyúmirigy megbetegedésére, valamint gyulladásos bőrbetegségekre is hasznos. A kalcium és magnézium jelentős biológiai hatásával is lehet számolni. Az előbbi gyulladáscsökkentő hatású, míg a magnézium fokozza a szervezet stressztűrő képességét.
A tulajdonosok római kori fürdőt képzeltek és alkottak ide, mely igen emberközelinek tűnik. A gyönyörű mozaikkal kirakott, egészségturizmust szolgáló demjéni nyitott gyógyfürdő négy medencével, összesen negyvenkét élményelemmel - nyakrafolyókkal, hátmaszírozókkal, levegőbuzgárokkal, - mindennap reggel kilenctől éjjel két óráig várja a vendégeket kedvező árakon.
Egri Korona Borház és Borfalu
Az Egri Korona Borház és Borfalu az egerszalóki hőforráshoz vezető úton található. Szép környezetben, 12 vendégház, 24 igényesen kialakított szoba, szabadtéri medencék, infraszauna szolgálja a vendégek kényelmét.
Az egyedülálló technológiájú borászati vállalkozás magas minőségű borok előállítását, borkóstolók, nívós szakmai rendezvények lebonyolítását vállalja.
Demjén környéki fürdőhelyek
2007. július 13.-án nyitott meg és fogadja vendégeit az Európában páratlan természeti környezetben épült Gyógy- és Wellnessfürdő Egerszalókon, Egertől mindössze 6 km-re. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épülő fürdő a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben.
Az 1900 m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 17 kül- és beltéri medence kap helyet - gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, csúszda, gyerekmedencék biztosítják a kellemes időtöltést az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt.
A gyógyászati részlegen a kiváló minőségű kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos gyógyvíz és a jól képzett személyzet garantálja a kezelések eredményességét, míg a wellness központban exkluzív szauna világ, kényeztető kádfürdők, különleges masszázsok kínálnak tökéletes felfrissülést, regenerálódást a vendégeknek.
Kardio és erősítőgépekkel felszerelt fitness terem, szépségszalon és vendéglátó egységek járulnak hozzá a vendégek egészségének, vitalitásnak megőrzéséhez.
Eger az évszázadok során számos fontos esemény színtere volt, mégis minden magyar számára egyet jelent a hősies helytállással, a kitartással, a hazaszeretettel, amelyre példát Dobó István várkapitány és az egri várvédők adtak az 1552-es törökök elleni harcok során. A több tízezres török hódító sereggel szemben kétezer katona és városlakó védelmezte 38 napon keresztül sikeresen az erődítményt. Tettük aranybetűvel szerepel a magyar történelem lapjain.
Ennek és Gárdonyi Géza, a harcokat megörökítő Egri csillagok című regényének köszönhető, hogy ma a várat és kiállításait keresik fel a vidéki múzeumok közül a legtöbben (Gótikus Palota kiállításai, a Hősök terme, a Képtár, a középkori börtönkiállítás, a Romkert, a Kazamaták, a felújított Dobó-bástya, a Panoptikum, Éremverde).
Nyaranta várőrség posztol, és az őrségváltást ágyúlövés kíséri. Az Egri Vitézlő Oskolások színes történelmi rendezvényeken elevenítik fel a középkori várkatonák életét, az ostromot és korabeli harcokat. 1596-ban a törökök egy másik ostromban elfoglalták a várat és a várost. Az ezt követő 91 éves itt tartózkodásuk ma is látható emléke a 40 méter magas, 17. század elejéről származó Minaret, amely építészetük legészakibb darabja Európában ebből az időszakból.
A törökök is használták a város területén feltörő hévizeket, ennek szép emléke az egyedülálló hangulatú műemlék Török fürdő. Szomszédságában az Egri Termálfürdő gyönyörű környezetben várja a strandolókat. A fürdőkben található radon tartalmú gyógyvíz a mozgásszervi betegségek hatásos gyógyítója.
Romantikus sétákat tehetnek a turisták a vár alatt húzódó egységes barokk belváros zegzugos Eger utcáiban. A város főterét, a Dobó teret hazánk egyik legszebb barokk temploma, a Minorita templom uralja. Szép, arányos épület a Líceum, amely ma főiskolának ad helyet, és csillagvizsgáló tornyában látogatható a Közép- Európában egyetlen, ma is működő camera obscura szerkezet. A copf stílusú épület termeiben értékes freskók láthatók. A Főegyházmegyei Könyvtárban őrzik sok régi kódex mellett az első magyar nyomtatott könyvet, a Budai krónikát 1473-ból. Átellenben vele az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista stílusú bazilika áll gyönyörű hangú orgonájával.
Az érseki központ római katolikus templomai mellett különleges értéket képvisel a ma már múzeumként működő görögkeleti ortodox templom, egriesen Rác templom fenséges ikonosztáza. Eger a központja az ötezer hektáros történelmi borvidéknek, amely hazája az egyik legismertebb magyar bornak, az Egri Bikavérnek. A városban szinte minden a borról szól, hiszen a szőlőművelés kezdetei már a XI. században megjelentek, és annak ellenére, hogy a törökök nem ihattak bort, uralmuk alatt sem sorvadt el ez a mesterség. Sok családban évszázadokon átívelő hagyomány a Eger borkészítés mestersége, amelyet a polgári foglalkozásuk mellett gyakorolnak.
Az idelátogató a várost övező borospincéket, így a Szépasszonyvölgyet sem kerülheti el. A tüzes, mélyvörös cuvee, az Egri Bikavér a borvidék zászlósbora, de mellette a zamatos fehér Egri Leányka és más egri borok is egyre ismertebbek. Híresek az egri borászok is, hiszen hárman közülük már kiérdemelték az Év Bortermelője címet az utóbbi években: Thummerer Vilmos, Gál Tibor és Vincze Béla. Pincészeteik azt is reprezentálják, hogy az új borásznemzedék, amely egyre népesebb a borvidéken, a tradíciót és a korszerű technológiát ötvözve olyan borokat készít, amelyeket a világ nagy borversenyein rendre éremmel díjaznak.
A városban szinte egész évben tartanak turistákat vonzó, a történelmi és boros hagyományokra épülő, valamint kulturális rendezvényeket. Eger az utóbbi években kedvelt konferenciaközponttá vált, amelyet elősegített a régió legnagyobb konferenciatermének létrehozása is.
Eger környéke a horgászok paradicsoma is, az egerszalóki és az ostorosi víztározót, a bélapátfalvi tavat érdemes horgászbotokkal felkeresni. A város szomszédságában emelkedő Eged-hegy a siklórepülők ideális felszállóhelye, az egri Eged-hegyi és a maklári repülőtérről pedig a sportrepülők indulnak légi útjaikra.
