|
3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Az Eged Vendégház 5.000.000 forintot nyert a Kisfaludy programban.
Tel.: +36-30-380-5218 Egri bort ![]() Egri bortAndornaktálya - Demjén - Eger - Egerbakta - Egerszalók - Egerszólát - Felsőtárkány - Kerecsend - Maklár - Nagytálya - Noszvaj - Novaj - Ostoros - Szomolya - Aldebrő - Feldebrő - Tófalu - Verpelét Az Egri borvidék mintegy ötezer hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk-hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 17 községet foglalja magában: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a Debrői körzetben. Az Egri borvidék jellegzetes borfajtái
Az Egri borút települései
A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem ezer éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és a Kékmedoc. Az Egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívűl gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Az egy nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlősédével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Eger a borok bástyája. A térség gyógyító hatású vizeit már a 15.században ismerték. A török hódoltság alatt több nyílvános fürdő működött, amelyek közül a felújított, Török-fürdő nevén ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyokat. Közvetlen szomszédságában található az egri termál strandfürdő, ugyancsak itt található a Bitskey fedett versenyuszoda is. A látnivalók mellett évente visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc bemutatók.
Egertől 10 km-re nyugatra találjuk ezt a kicsiny települést, amely a 3-as úttól is könnyen elérhető. A falun a Laskó határában a Szalóki-patak folyik keresztül. Innen is látható és elérhető a szép környezetben lévő hőforrás, amely a szinte érintetlen természetben csorog alá, mészkőlerakodást hagyva maga után. Szőlőt már 1712-ben telepítettek a falu határában. Demjén a népi hagyományokat örző települések közé tartozik. A demjéni parasztház nyeregtetős, szarufás, tokgerendás, háromosztatú, oromzata gazdagon díszített. A ma álló barokk jellegű templom építését 1777-ben kezdték meg.
Egertől északnyugatra körülbelül 8 km-re található. Közúton közelíthetjük meg legkönnyebben, a 24-es út átvezet a falun. A település fő vonzereje, hogy a Mátra és a Bükk találkozásánál helyezkedik el. A Laskó-patak átfolyik a falun, a Szóláti-patak pedig a falu határában ered. A terület régtől lakott, határában kunhalmot és őskori sáncok nyomait találták. 1261-ből származtatható első okleveles említése, 1552-ben és 1596-ban a törökök elpusztították, de újranépesült, akárcsak a 17. századi pestis járványok után. Az újratelepítés idején építették a község templomát. A községtől észak-keletre található mindkét Baktai-tó. Itt horgászni napijeggyel is lehet. Az egerbaktai tőzegmohás láptavakat 1978-ban nyílvánították védetté, a baktai Nagy-tótól körülbelül 100 m-re, a Tó-hegy oldalában fekszik a tengerszint fölött 280 m magasan.
Felsőtárkány a megye észak-keleti határa mentén, a Bükk-hegység kapujában, Egertől 8 km-re fekszik. A falun átvezető úton - a Bükkön keresztül - Miskolcig juthatunk. Régészeti emlékei között új kőkoriak, késő bronzkoriak és vaskoriak találhatók. A település első okleveles említése 1261-ből való. A 14.-15. században még külön létezett Felsőtárkány és Alsótárkány is, 1330-1335 között kartausi szerzetesek költöztek a faluba. 1526 után előbb Felsőtárkányt, majd Alsótárkányt rombolták le a törökök. Később Alsótárkány ismét benépesült, de nevét Felsőtárkányra változtatta. 1750 táján Barkóczy püspök kastélyt építtetett a Gyönyör-réten, ekkor épült a Barát-réten - romjaiban ma is látható - kolostor. A község központjában található késő barokk római katolikus temploma, amelyet 1785-90 között építtetett Eszterházy Károly. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, mészégetéssel és faszén égetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen (mészkő, dolomit).
Kerecsend Egertől délre, 7 km-re található. Budapest, Miskolc, Eger és Szolnok irányába is nyitott település. M3-as autópálya füzesabonyi végétől az Egerbe tartók általában ezt az utat választják. Kápolna felől a régi 3-as úton, amely lassúbb, de barátságosabb, szintén meglehet közelíteni. Éppen ezért a település fő közlekedési útvonalai mellett egyre több vendéglátóhely létesül. A falu mellett található a 106 hektáros természetvédelmi terület, a Berek-erdő. Az erdő legöregebb fája kb. 270 éves. A terület gazdag apróvadakban, madarakban is, valamikor a kerecsen sólyom hazája volt. Innen ered a falu neve is. Növényfajai közül uralkodó a molyhos tölgy, elegyfajként a csertölgy, a kocsánytalan- és a kocsányos tölgy. Kerecsend különlegessége, hogy lakói hajdanán a Rajna környékéről érkeztek, de letelepedési engedélyt csak a katolikusok kaptak. Ők a 19. század végéig elmagyarosodtak, azonban népviseletükben őrzik a hagyományaikat. A falu római katolikus templomát 1960-ban építették, a régit 1944-ben a németek felrobbantották. A templom előtt lévő kertben található Nepomuki Szent János szobra. A falu képe rendezett, a fő út mentén virágos porták, modern házak sorakoznak. Minden évben szeptember 8-ához legközelebb eső vasárnapon rendezik a falunapot a voronyezsi áttörésre emlékezve, amely 103 hősi halottat követelt.
Nagytálya az egri Bükk alján, Egertől déli irányban 13 km-re található. A község jellemzője, hogy Maklárral egybeépült. Első okleveles említése 1261-ben történt. A törökök - a többi Eger környéki településhez hasonlóan - Nagytályát is elpusztították, s csaknem 180 évre néptelenné tették. A Szentkereszti-malom, amely a vasútállomástól bevezető út és az Eger-patak találkozásánál áll, rom állapotban lévő ipari műemlék.
Noszvaj a megye keleti határa mentén, Egertől keleti irányban 11 km-re fekvő település. A legközelebbi városokból (Mezőkövesd, Eger) autóval és autóbusszal könnyen megközelíthető. Noszvaj központjában több műemlék és műemlék jellegű épület található. Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a 16. század második felében reformátussá vált. Ezt 1928-ban lebontották, szélesebb, hosszabb templomot építettek a régi elemek felhasználásával. A templom előtt jobbra kanyarodva jutunk el az egyik legjelentősebb műemlékhez. A Szepessy de la Motte Almásy-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolay János. Az egész épület külső és belső díszeivel XVI. Lajos korának jellegzetes, viszonylag épen maradt magyarországi emléke. A kastély ma múzeumként látogatható. A Galasy-kastély késő eklektikus stílusban épült 1900-ban. 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Fenyves Hotel néven jelzik az útbaigazító táblák. A népi építkezések emlékeit őrzik a 19. század elején kialakult barlang- és pincelakások és a helyreállított gazdaház, amely múzeumi kiállítóhely. A szabadidő eltöltéséhez nemcsak a természet nyugalmát tudják felkínálni az idelátogatóknak, hanem számos kulturális programot is. Az egyik ilyen a Zenés Nyári Esték programsorozat, mely minden évben zenei hagyományokkal, a magyar folklór értékeivel szórakoztatja a vendégeket. Noszvaj az egri történelmi borvidék szerves része, ehhez minden szükséges feltétel adott: szőlőtermő dűlők, pincék, természeti adottságok. A községtől északra található Síkfőkút, a Kánya-patak festői szépségű völgyében helyezkedik el. Kedvelt kiránduló és üdülőhely.
Ostoros felől közelítve a Macskás-tető legmagasabb pontjáról rálátni a kicsiny falura. A jelenlegi település közepén egy dombon található a templom, amely valószínüleg az 1280-as években épült, és 1730-1746 között restaurálták.
Szomolya Egertől 17 kilométerre, keleti irányban fekszik, Noszvajon keresztül közelíthető meg. Idegenforgalmi nevezetességek: kaptárkövek, Leánytó, Tájház, római katolikus templom, Fazekasház, riolittufába vájt hodály. Május utolsó szombatján hagyományosan az Országos Népzenei Találkozó kerül megrendezésre.
Tófalura például délről a 3-as útról Kápolnán keresztül is, északról Verpeléten, Feldebrőn és Aldebrőn át juthatunk el. A község előnye földrajzi fekvése, hogy az Alföld és az Északi-középhegység peremén található. Tófalu egykor a Grasalkovich család birtokában volt Feldebrővel, Aldebrővel együtt. Az évszázadok során számos híres tulajdonosa volt: Ungrád Kristóf egri főkapitány, Losonczy Anna és Rákóczi Ferenc. Ha Tótfalun csak átutazni van idő, megfigyelhetjük, hogy jellegzetesen útmenti település, és szinte teljesen összeépült már Aldebrővel.
A Tarna-völgyében nagyközség, az M3-as autópályáról és a 3-as útról Kál, Kerecsend irányából, illetve Egerből is könnyen megközelíthető. Megállója van a Kál-Bátonyterenye vasútvonalnak is. Verpelét határában bronz- és keltakori leletek mellett, szkíta maradványokat is találtak. A 14. század végén a siroki vár tartozéka lett, birtokosa a Kompolti és az Országh család volt. A török időket kipusztulás nélkül vészelte át. A 18. században azonban elnéptelenedett. 1928-ban már mezővárosi rangot kapott. Római katolikus temploma román kori eredetű, ezt alakították át előbb a 15. század elején gótikus stílusban, majd a 18. században barokk stílusban. A templom mellett látható a 18. századból való emlékmű, középen immaculata (szeplőtlen) szoborral, körülötte különböző domborműves alakokkal. A Dózsa Gy. út 3. sz. alatt látható a Bogyay-kastély, amely jelenleg a helyi termelőszövetkezet irodaépületének ad helyet. A Kossuth út 62. sz. alatti népi jellegű műemlékházban egy kovácsműhelyt bemutató múzeum található, ahol ezen mesterség múlt századi eszközeit láthatjuk. Formáját, építőanyagát tekintve a 18. század végén, a 19. század elején épülhetett. Bejátati oldalán fedett patkolószín látható. A helyi Jakab kovácsdinasztia 19. század végi - 20. század eleji eszközkészletével van berendezve. Verpeléten több szobor, emlékmű található: Bem József mellszobra az egykori laktanya udvarán, épületének falán (Petőfi u. 17), Petőfi Sándor domborműve, Borsos Miklós alkotása tekinthető meg. A Fő téren lévő parkban áll a honvéd emlékmű, melyet az 1849. Február 27.-i verpeléti (kápolnai) csata emlékére állítottak. Verpelét mezőgazdaságának két specialitása van: a szőlő- és a dohánytermelés. Mindkettő a 16.-17. századig vezethető vissza. Kitűnő borai ma is híressé teszik Verpelétet. ![]() Az Év BorászaA Magyar Borakadémia 1991 óta itéli oda az Év Bortermelője címet, melyet több éven át tartó, kiemelkedő szakmai teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért érdemel ki. Észak-Magyarország borvidékeinek eddig díjazott termelői:
Egri Borút Egyesület |
---|---|
Apartman Eged Vendghz Eger, Olcs egri szlls, Olcs szlls Egerben,
Szpkrtya elfogadhely, Eger Vendghz, Eger Apartman,
Apartmanhz, Egri szllshelyek, Szllshely Egerben, Szpasszony-vlgy,
Csald bart vendghz, apartman, Szchenyi pihenőkrtya, Szpkrtya,
OTP Szpkrtya elfogadhely, MKB Szpkrtya elfogadhely,
K&H Szpkrtya elfogadhely, Magnszlls, Egyb szlls, Eger Panzi,
Csoportos nyarals, Csoportkedvezmny, Gyermekkedvezmny, dls,
Akci, Csomagajnlat, Apartman Egerben, Apartmanhz Eger,
szak-Magyarorszg, Heves megye, Eger, WiFi, Internet hasznlat,
Ingyenes transzfer, Htkznapi akci, Hossz htvge, Ajndk jszaka,
Csomag csaldoknak, Kiemelt nnepnapok. www.egereged.hu Stats Meter (2011. December 1.ta) |
|