Egri borvid�k

Egri borvidék

A borvidék névadó városa, Eger borászati központja a vidéknek, ám csak az egyik a számos jó terület közül, ahol minőségi bort termelő pincészetek jöttek létre. A borvidék sajátossága jól megmutatkozik két címerborában: az Egri bikavér karakteres, fanyar vörös cuvée, a Debrői hárslevelű illatos, gyümölcszamatú fehérbor.
Az Eger melletti Kis-Eged-hegy oldalából előkerült az ősszőlő évmilliókon át megőrződött levéllenyomata, amely jelzi ma is: ezen a vidéken a szőlő őshonos, jól érzi magát. A jellemző talaj a vulkanikus eredetű riolittufa, amely könnyen megmunkálható, így kiválóan alkalmas pincék vágására, másrészt a bomlásával keletkező talaj jó a késői érésű borszőlőknek.
A borvidék nevét a vörös bikavér tette ismertté, bár az ökológiai adottságok elsősorban a fehérszőlőknek kedveznek, és fehér a kétközpontú borvidék másik címerbora, a Debrői hárslevelű. A mai változatos kínálat alapját a vörösbort adó szőlők közül a kékfrankos, cabernet, merlot, kékoportó fajták, illetve a "fehérboros" leányka, olaszrizling, hárslevelű és tramini fajták adják.
Az Egri borvidék két eredetvédelmi körzetre, az egrire és a debrőire tagozódik. Az előbbihez tartozik Eger, Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya. Az utóbbiba Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária.
Az Egri borvidékkel szinte összenőtt a bükkaljai, amely ugyancsak neves fehérszőlős termőhely, noha már itt is megjelentek a vörösbornak való fajták, és az azokból készült karakteres, gyakran fűszeres borok.
Terület: 6040 hektár Talaj: vulkáni eredetű riolittufa

Jellemző borfélék

Az Egri bikavér élénk rubinszínű, illatában a gyümölcs jelleget és az érleltséget együtt hordozó, savaiban férfiasságot mutató, de mégis bársonyos harmóniájú, száraz vörösbor. Az Egri Bikavér Szabályzat szerint az alapot a bor jellegét és színét meghatározó kadarka vagy a kékfrankos adja. Az ajánlott fajták között szerepel még: cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, kékoportó, pinot noir és blauburger. Közülük legalább három borának házasítása szükséges a bikavér előállításához. A bikavér borok nagy minőség esetén megkívánják a 2-3 éves fahordós érlelést.
A bikavér mellett nevezetes borfajta az Egri leányka, amely enyhén édeskés, gyümölcsös ízharmóniájú, valamint az olaszrizling, amely harmonikus, jellegzetes illatú.

Az Egri borvidék borai:

• Egri Olaszrizling
  Sajátos rezedaillatú, mandulaízű, zamatos, telt, testes és harmonikus fehérbor.

• Egerszóláti Olaszrizling
  E termőhelyről származó borokban az üde gyümölcsjelleg mellett, a savak finomsága kis mandulaíz és nagyobb koncentráltság jellemzi.

• Egri Leányka
  Az Egri borvidék egyik legismertebb borfajtája. Kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, kissé lágy, tüzes fehérbor.

• Debrői Hárslevelű
  Zöldes, szalmasárga színű bor. Nagyon illatos, hársmézre emlékeztető fajtajelleggel, testes, néha fanyar, igen finom savakkal, igazi hungarikumnak számít. Jó évjáratokban a késői szüretelésű szőlőkből hosszú ideig érlelhető csodálatos, méz jellegű borok állíthatók elő.

• Egri Muskotály
  A szőlőből származó intenzív illat- és zamatanyagokat magába hordozó, üde, lágy fehérbor.

• Egri Chardonnay
  A világszerte elterjedt borfajta az Egri Borvidéken is megtalálta helyét. Bora fűszeres, finom zamatú és elegáns. Illatában és zamatában a gyümölcsök mellett a tölgyfahordós erjesztésre jellemző aromák is fontos szerepet kaphatnak.

• Egri Kékfrankos
  Mély színintenzitású, szép rubin színárnyalatú bor. Illatában és ízében az érett tannin mellett a gyümölcsaromák, elsősorban a meggy uralkodnak. Ízére a gyümölcskarakterek mellett a lekerekedett savak és a sima tanninhatás jellemző. Az egri bikavér legfontosabb alkotórésze.

• Egri Pinot noir
  Illatában és ízében cseresznye, csokoládé jegyek találhatóak. Szájban szép savakkal, diszkrét tannintartalommal és gazdag ízekkel rendelkezik.

• Egri Merlot
  Bora általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű, finom zamatú és cserzőanyagokban gazdag. Gyorsabban érik, mint a cabernet bora, de igen hosszú ideig, olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségi csúcsbor maradhat.

• Egri Cabernet franc
  Mély rubinvörös színű, telt, extradús, kellemes fanyarsággal és finom zamattal. Illata nem olyan intenzíven fűszeres, mint rokonának tekintett sauvignoné, jó évjáratban és jó fekvésből (10-15 éves korában) remek ízmélységet ér el. Illata szederre, zamata kökény-erdei szamóca-szilva komplexumra vezethető vissza.

• Egri Cabernet sauvignon
  Bora különleges minőségű, sötét, bársonyos, cserzőanyagban gazdag, kiválóan alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre. Jó évjáratok esetén 5-6 éves érlelés szükséges a teljes kibontakozáshoz. Illat és zamatanyagai közül leginkább a feketeribizli emelkedik ki.

• Egri Bikavér
  A védett eredetű Egri Bikavér bor leginkább három szőlőfajta borának házasításával készül. Mély rubinvörös színű, érlelt illatú, az Egri Borvidék jellegének megfelelően nem tanninhangsúlyos, de hosszú, gazdag, elegáns, érdekes, néha titokzatos ízvilágot bemutató vörösbor. Hosszabb fahordós érlelés után zamatban igen gazdag és tüzes bor.

Egri Borút Egyesület
Eger, Bajcsy-Zs. út 9.