Egri csillagok

Keletkezése

A m� születése Gárdonyi egri alkotóéveihez köt�dik, 1901-ben látott napvilágot. Ez volt egyúttal az író els� érdekl�désre számot tartó terjedelmesebb alkotása is. El�zménye Gárdonyi munkásságában nem lelhet� fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdekl�dni a magyar történelem eseményei iránt.

M�faja

• Romantikus történelmi regény

A múlt felé forduló m�ben a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemz�. A h�si és dics� gy�zelem kerül a történet középpontjába. A f�h�se Gergely diák, ki sok kalandot él át a m�ben. A h�si, romantikus regény-m�fajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek cím� írása mellett a harmadik legjelent�sebbnek tartott alkotás. Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él:

"A cigányasszony odaült a t�zhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá... - A kezét... - mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remeg� ajkakkal beszélt:

- Vörös és fekete madarakat látok... Szállanak egymás után... Tíz... tizenöt... tizenhét... tizennyolc...

- Ezek az éveim - mondotta Dobó.

- A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kend�t rak a homlokodra. A neve Sára.

- Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!

- A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felh�t hoz magával. A földön három nagy oszlop eld�lt.

- Buda? Temesvár? Fehérvár? - kérdezi Dobó t�n�dve.

- A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a t�z.

- Szolnok? Eger?

- A huszadik madár aranyszín�. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.

- Ez jót jelent.

- Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik... Nem látok többé semmit... Lánccsörgést hallok... A te sóhajtásodat... Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.

- Eszerint börtönben halok meg - szólt Dobó összeborzongva. ... (részlet)

• Ifjúsági regény

Az egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevel� célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

Forrása

Gárdonyi forrásai közt említhet� Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt ének s az ebb�l készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a m�ben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.

Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá t�nt fel az el�adása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az � együgy� versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden m�vészet nélkül valók is, az � ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az � ajkán. Ha � azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme el�tt. Ha azt mondta: harc, látták az öldökl� dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét. (részlet)

Témája

A m� tárgya történeti eseményekhez köt�dik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelked� fontosságú eseménye, Eger ostroma szolgál f� témájául.

A m� lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középs� része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk meger�sítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült er�vel indul a végvár ellen.

A vár bevételét követ�en a 80.000 f�nyi óriási hader� Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-t�l többször megrohamozott, ostrom alá vett véd�sereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb id�járás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonul és elt�nik a vár alól.

Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az els� alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a véd�k, mely amúgy kiemelked� stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék amolyan el�retolt véd�bástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Cselekménye

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két f�szerepl�, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvéd�k gy�zelméig. A szerz� a m�vet öt fejezetre osztotta.

• 1. rész: Hol terem a magyar vitéz?

Gerg� és Vicuska pajkoskodik a folyónál. A lovat legeltetik, de el�bukkan Jumurdzsák török dervis. � elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren elviszik �ket egy erd�be, ahonnan Gerg�ék (G. és V. ) megszöknek (->elrabolnak 2 lovat és Jumurdzsák amulettjét). Visszatérnek Cecey házához a pénzzel és az amulettel, ahol megdicsérik �ket.

• 2. rész: Oda Buda

Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gy�r�jét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt ám összetéveszti egy agával, újabb fogságba esik és a török táborban meghal. Éva a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.

• 3. rész: A rab oroszlán

Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely Gyuláról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey elindulnak Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A szöktetés nem sikerül, elmenekülnek.

• 4. rész: Eger veszedelme

Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, a talizmánját akarja visszakapni. Gergely királyi f�hadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.

• 5. rész: Holdfogyatkozás

Éva Szarvask�re siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Heged�s hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje el�l. Az ostrom leírása, az egri n�k h�siessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger alól. Az ostrom közben Jumurdzsák meghal.

Írói módszer

A szerz� önállóan készült fel regénye megírására. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, s�t elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt m�vében. A m� megírása el�tt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

Szerepl�k

A m�ben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szerepl�i romantikus, eszményi h�sökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükb�l a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükr�l nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvéd� egri h�sök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (pl. Zrínyi Miklós, Tinódi Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

Valós f�szerepl�k:

• Bornemissza Gergely (? - 1555. január után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal t�zszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. "Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében" - az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejez�dik, ez a m� csúcspontja, a f�h�s diadala.

• Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem � volt a felesége, bár valóban létezett.

• Enyingi Török Bálint (? - Isztambul, 1551): magyar f�nemes. 1521-t�l nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos test�re. 1527-ben átállt I. Ferdinánd oldalára, s ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét II.Szulimán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint er�szakos birtokszerzései a m�b�l kimaradnak, eszményített törökver� h�ssé válik, pedig a valóságban Nándorfehérvár törököknek való átengedése is a nevéhez f�z�dik.

• Dobó István (1500 körül - Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos f�nemes. 1549-t�l volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11-október 18. között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Fels�-Magyarországon. A történetben már az els� fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a m�ben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részér�l: 1569. december 12-én Miksa magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedték.

• Mekcsey István (? - Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551 - 52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri gy�zelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig � lett a vár gondnoka. "Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát" - ez azonban a regényben már nem szerepel.

További szerepl�k:

Jumurdzsák, Cecey úr, Gábor pap, A szultán, Tulipán, Werb�czy, A királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Ceceyék udvari papja, Sárközi, Móré László, Veli bég, A kocsis:Matyi, Manda bég, Zrínyi Miklós, Zoltay, György barát, Margit, Füredy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Füredy, Fürjes, Varsányi...

Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatér� szerepet játszanak a m�ben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gy�r�.

" Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéb�l. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gy�r� fordult ki bel�le. A gy�r� köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete k�, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga k�b�l hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag." (részlet)