3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36-30-380-5218
Az Eged Vendégház 5.000.000 forintot nyert a Kisfaludy programban.
Egri vr

Egri vr

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A memlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírek.

Már az els magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdden kvár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fvárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erssége, Eger ellen. A kétezer fs védsereg közel negyvenszeres túlervel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hsies helytállás a magyar történelem egyik kiemelked eseménye, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett memlék, melyben a Dobó István Vármúzeum mködik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erdrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A ktárban megtekinthetk az elpusztult katedrálisok maradványai, a hsök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelents képzmvészeti gyjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket riz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett különböz programok elevenítik fel.

Állandó kiállítások

  • Az egri vár története

A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A f cél, az egykori püspöki, késbb végvári funkciókat betölt központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdekldket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi-szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.

  • Egri Képtár

Egerben, a római katolikus egyház egyik si magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének els gondolata is az egyház vezet személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltnt gyjteményének létérl csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott. E remekmveket tartalmazó gyjtemény nem maradt a városban, mivel a hazafias érzület érsek, a reformkor nagyjaihoz csatlakozva, 1836-ban felajánlotta képtárát az akkor épül pesti Magyar Nemzeti Múzeum számára. A nagy eldök követése általánossá vált az egri egyházi személyiségek körében, így amikor Bartakovics Béla érsek 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat és a Líceum második emeletének termeiben elhelyezte a mveket, volt mire alapoznia.

A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gyjteménye alkotta. 1893-ban került a gyjteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály festmvész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, elssorban Bécsben vásárolt gyjteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, fként magyar festk mveibl álló ajándéka jelentette.

  • Kazamata

Varkoch Tamás kapitánysága idején, az 1540-es években az erdöt két részre osztották és megépült a ma is látható keleti várfal. Kialakult a bels vár és az 1702-ben felrobbantott küls vár. A falon csak egyetlen ponton építettek átjárási lehetséget, a vár részeit összekapcsoló Setét-kaput. A kapu eltt mintegy 4 méterrel tárták föl a felvonóhidat alátámasztó falat, ahonnan a küls vár felé cölöphíd vezetett tovább. Az átjárót a küls vár elpusztulása után is használták, s csak a 19. század elején falazták be. Az egykori küls vár felé es - ma elfalazott - árjáró eltt a Bornemissza Gergely által 1552-ben szerkesztett tüzes kereket láthatjuk.

A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti Kaszárnyatermekbe (Caserma), melyek az 1570-es években a Baldigara-féle erdítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a védk számára. A földszinti kaszárnyatermek ma a középkori ktárnak adnak otthont. A Kaszárnyatermekbl a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerbl jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentsek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetséget a bástyák között. A  folyosókat aknafigyelésre is használták.

  • Keresztelegyház, Rotunda

Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti maradványa az a keresztelegyház, melynek kutatását a Setét kapu mellett az 1970-es évek végén Kozák Károly régész kezdte el. A körkápolnát a késbbi templomépítkezések, korszersítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérj rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívbl. A régészeti feltárás során egy klappal fedett, épített sír került el, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.

  • Középkori székesegyházak

Az els magyar király, Szent István tíz püspökséget alapított, ezek közt az egri 1001-1009 között a várdombon jött létre. Ezt követen több mint ötszáz évig itt volt az egri püspökség központja. A fél évezred során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A székesegyház magas rangú egyházi és ritkábban világi személyek végs nyughelye volt. A szentély átellenes végében, a padlószint alatt épült kriptában temették el I. Imre királyt. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták.

A székesegyház nagyszabású gótikus átépítése a 14. század derekán történt. Errl tanúskodik IV. Kelemen pápa 1347-ben kiadott búcsúengedélye is, mellyel a székesegyház építésének folytatását kívánta segíteni. Az engedélyt az egyházf II. (Dörögdi) Miklós püspöksége idején bocsátotta ki, akinek utóda Széchenyi Mihály püspök a templom további építésére újabb búcsúengedélyt kapott. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel ersítették meg. A 14. század végéig - a források szerint - összesen 15 oltár létesült a katedrálisban. A következ század második felében volt az utolsó nagyobb építés. II. Pál pápa 1468-ban kiadott oklevele szerint ekkorra a székesegyházat az id és a husziták nagyon megrongálták. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része készült el a század végéig. Méretében építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas tzvészt okozott. A helyreállítás jelents összegeket emésztett fel, a további építés végleg lekerült a napirendrl.

Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár megersítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélybvítménye, melynek fels részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakíttatta és ehhez csatlakoztatta a bels és küls várat elválasztó keleti várfalat.

  • Hsök terme

A palota földszintjén található terem a 18. században elbb a várparancsnokok, majd a század végétl a börtön kápolnája volt. Ebbl az idszakból maradt fenn töredékesen a rabok által készített fekete- fehér Golgota falfestmény és más ábrázolások. Márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert hseinek névsorát. Oldalt három- három szobor áll, szimbolikus alakok. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédk földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896-ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hsök termébe 1965-ben került.

  • A Nagypince, Börtönkiállítás

A vár udvaráról a Képtár épület mellett lépcsn juthatunk le a Nagypincébe. A Képtár épület helyén a 16. századi alaprajzok tíz helységbl álló három egységre tagolódó épületsort mutattak, ezek a kanonokok házai voltak. Ehhez csatlakozott délrl a kenyérosztó ház és a pékség, melyek alatt húzódó pincérl a 16. századi leltárkönyvek is megemlékeztek. A házsort egy nagy méret magtár épület zárta, melynek alapfalai ma is láthatók. Az egykori épületsorból egyedül a pince maradt meg, mely - helyreállítás után - A "Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon" cím kiállításnak ad helyet. A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. Itt kapott helyet a pellengér (szégyenoszlop), mely általában a piactéren állt és kisebb vétségeket, tolvajokat, erkölcstelen életet élket, pletykálkodó asszonyokat büntettek vele. Gyakran súlyosbították a büntetést szégyenkvel, melyet a szégyenoszlophoz kötözött bnös nyakába akasztottak vagy szégyenálarccal, csengettygallérral. A piactereken szabtak büntetést a kalodákkal is, melyek álló és ül változatát is ismerjük. Érdekes változat volt a páros kaloda, mely perleked asszonyok, acsarkodó szomszédok büntetésére szolgált. A folyosó végén siralomházat rendeztek be, ahol a halálra ítélt az utolsó napjait töltötte. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja. A kivégzés a feudalizmus korában súlyos bncselekmények esetén az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosán hajtották azt végre. A folyosó végén a tortúra eszközeit mutatják be. A szerencsére ma már csak történeti kiállításon látható eszközök sok érdekldt vonzanak.

Magánkiállítások

  • Egri Csillagok Panoptikum

A Panoptikumban - melyet a Föld-bástya alsó részében találunk - Gárdonyi Géza Egri csillagok cím regényének viaszból készült szereplit láthatjuk életh nagyságban.

Az alsó szintre leérve egy mhelyében dolgozó kováccsal találkozunk, majd beljebb sétálva Gárdonyi Géza viaszmása mellett haladunk el. Láthatjuk még Cecey Évát, Dobó Istvánt és Jumurdzsákot, illetve az egyik oldalfalnál Tinódi Lantos Sebestyént is. A helyiségbl egy lépcs vezet a földalatti folyosóhoz, mely egy hajdani rekeszajtóhoz vezet. A folyosón tovább haladva a harmadik helyiséghez érünk, ahol Szulejmán szultánt és Török Bálintot pillantjuk meg.

  • Éremverde

Az Éremverde a Gótikus Palota nyugati végénél található. A 15.században épült pincét késbb termésk dongaboltozattal fedték le. Bejárata a feltárt alapfalakon rekonstruált lépcsbejáróból nyílik. Régi pénzek kiállítását tekinthetik meg az ókortól napjainkig. Megismerkedhetnek régi éremver eszközökkel is, illetve háromféle gépen saját kezleg készíthetnek pénzérméket.
A vállalkozásként mköd Éremverde egyedi éremkészítést is vállal.

  • Ispotály-pince

A pince a múltban kórházként is szolgáló ház feltárt földalatti helyiségében mködik. A boltíves pince ma vendéglátó helyiség, melynek egyik része borozóként üzemel, másik részében pedig íjásztudásunkat próbálhatjuk ki.


 
 
Apartman Eged Vendghz Eger, Olcs egri szlls, Olcs szlls Egerben, Szpkrtya elfogadhely, Eger Vendghz, Eger Apartman, Apartmanhz, Egri szllshelyek, Szllshely Egerben, Szpasszony-vlgy, Csald bart vendghz, apartman, Szchenyi pihenőkrtya, Szpkrtya, OTP Szpkrtya elfogadhely, MKB Szpkrtya elfogadhely, K&H Szpkrtya elfogadhely, Magnszlls, Egyb szlls, Eger Panzi, Csoportos nyarals, Csoportkedvezmny, Gyermekkedvezmny, dls, Akci, Csomagajnlat, Apartman Egerben, Apartmanhz Eger, szak-Magyarorszg, Heves megye, Eger, WiFi, Internet hasznlat, Ingyenes transzfer, Htkznapi akci, Hossz htvge, Ajndk jszaka, Csomag csaldoknak, Kiemelt nnepnapok.


Apartman Eged Vendghz - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.ta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendghz Eger. Minden jog fenntartva!