Egri v�r

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A m�emlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhír�ek.

Már az els� magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezd�d�en k�vár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd kés�gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország f�városa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb er�ssége, Eger ellen. A kétezer f�s véd�sereg közel negyvenszeres túler�vel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A h�sies helytállás a magyar történelem egyik kiemelked� eseménye, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett m�emlék, melyben a Dobó István Vármúzeum m�ködik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti er�drendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A k�tárban megtekinthet�k az elpusztult katedrálisok maradványai, a h�sök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fed�lapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelent�s képz�m�vészeti gy�jteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket �riz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett különböz� programok elevenítik fel.

Állandó kiállítások

• Az egri vár története

A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A f� cél, az egykori püspöki, kés�bb végvári funkciókat betölt� központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszer�séget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdekl�d�ket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi-szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.

• Egri Képtár

Egerben, a római katolikus egyház egyik �si magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének els� gondolata is az egyház vezet� személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul elt�nt gy�jteményének létér�l csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott. E remekm�veket tartalmazó gy�jtemény nem maradt a városban, mivel a hazafias érzület� érsek, a reformkor nagyjaihoz csatlakozva, 1836-ban felajánlotta képtárát az akkor épül� pesti Magyar Nemzeti Múzeum számára. A nagy el�dök követése általánossá vált az egri egyházi személyiségek körében, így amikor Bartakovics Béla érsek 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat és a Líceum második emeletének termeiben elhelyezte a m�veket, volt mire alapoznia.

A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gy�jteménye alkotta. 1893-ban került a gy�jteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály fest�m�vész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, els�sorban Bécsben vásárolt gy�jteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, f�ként magyar fest�k m�veib�l álló ajándéka jelentette.

• Kazamata

Varkoch Tamás kapitánysága idején, az 1540-es években az er�döt két részre osztották és megépült a ma is látható keleti várfal. Kialakult a bels� vár és az 1702-ben felrobbantott küls� vár. A falon csak egyetlen ponton építettek átjárási lehet�séget, a vár részeit összekapcsoló Setét-kaput. A kapu el�tt mintegy 4 méterrel tárták föl a felvonóhidat alátámasztó falat, ahonnan a küls� vár felé cölöphíd vezetett tovább. Az átjárót a küls� vár elpusztulása után is használták, s csak a 19. század elején falazták be. Az egykori küls� vár felé es� - ma elfalazott - árjáró el�tt a Bornemissza Gergely által 1552-ben szerkesztett tüzes kereket láthatjuk.

A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti Kaszárnyatermekbe (Caserma), melyek az 1570-es években a Baldigara-féle er�dítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a véd�k számára. A földszinti kaszárnyatermek ma a középkori k�tárnak adnak otthont. A Kaszárnyatermekb�l a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerb�l jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelent�sek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehet�séget a bástyák között. A  folyosókat aknafigyelésre is használták.

• Keresztel�egyház, Rotunda

Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti maradványa az a keresztel�egyház, melynek kutatását a Setét kapu mellett az 1970-es évek végén Kozák Károly régész kezdte el. A körkápolnát a kés�bbi templomépítkezések, korszer�sítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmér�j� rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívb�l. A régészeti feltárás során egy k�lappal fedett, épített sír került el�, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.

• Középkori székesegyházak

Az els� magyar király, Szent István tíz püspökséget alapított, ezek közt az egri 1001-1009 között a várdombon jött létre. Ezt követ�en több mint ötszáz évig itt volt az egri püspökség központja. A fél évezred során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A székesegyház magas rangú egyházi és ritkábban világi személyek végs� nyughelye volt. A szentély átellenes végében, a padlószint alatt épült kriptában temették el I. Imre királyt. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták.

A székesegyház nagyszabású gótikus átépítése a 14. század derekán történt. Err�l tanúskodik IV. Kelemen pápa 1347-ben kiadott búcsúengedélye is, mellyel a székesegyház építésének folytatását kívánta segíteni. Az engedélyt az egyházf� II. (Dörögdi) Miklós püspöksége idején bocsátotta ki, akinek utóda Széchenyi Mihály püspök a templom további építésére újabb búcsúengedélyt kapott. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel er�sítették meg. A 14. század végéig - a források szerint - összesen 15 oltár létesült a katedrálisban. A következ� század második felében volt az utolsó nagyobb építés. II. Pál pápa 1468-ban kiadott oklevele szerint ekkorra a székesegyházat az id� és a husziták nagyon megrongálták. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része készült el a század végéig. Méretében építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas t�zvészt okozott. A helyreállítás jelent�s összegeket emésztett fel, a további építés végleg lekerült a napirendr�l.

Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár meger�sítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélyb�vítménye, melynek fels� részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakíttatta és ehhez csatlakoztatta a bels� és küls� várat elválasztó keleti várfalat.

• H�sök terme

A palota földszintjén található terem a 18. században el�bb a várparancsnokok, majd a század végét�l a börtön kápolnája volt. Ebb�l az id�szakból maradt fenn töredékesen a rabok által készített fekete- fehér Golgota falfestmény és más ábrázolások. Márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert h�seinek névsorát. Oldalt három- három szobor áll, szimbolikus alakok. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvéd�k földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896-ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a H�sök termébe 1965-ben került.

• A Nagypince, Börtönkiállítás

A vár udvaráról a Képtár épület mellett lépcs�n juthatunk le a Nagypincébe. A Képtár épület helyén a 16. századi alaprajzok tíz helységb�l álló három egységre tagolódó épületsort mutattak, ezek a kanonokok házai voltak. Ehhez csatlakozott délr�l a kenyérosztó ház és a pékség, melyek alatt húzódó pincér�l a 16. századi leltárkönyvek is megemlékeztek. A házsort egy nagy méret� magtár épület zárta, melynek alapfalai ma is láthatók. Az egykori épületsorból egyedül a pince maradt meg, mely - helyreállítás után - A "Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon" cím� kiállításnak ad helyet. A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. Itt kapott helyet a pellengér (szégyenoszlop), mely általában a piactéren állt és kisebb vétségeket, tolvajokat, erkölcstelen életet él�ket, pletykálkodó asszonyokat büntettek vele. Gyakran súlyosbították a büntetést szégyenk�vel, melyet a szégyenoszlophoz kötözött b�nös nyakába akasztottak vagy szégyenálarccal, csengetty�gallérral. A piactereken szabtak büntetést a kalodákkal is, melyek álló és ül� változatát is ismerjük. Érdekes változat volt a páros kaloda, mely perleked� asszonyok, acsarkodó szomszédok büntetésére szolgált. A folyosó végén siralomházat rendeztek be, ahol a halálra ítélt az utolsó napjait töltötte. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja. A kivégzés a feudalizmus korában súlyos b�ncselekmények esetén az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosán hajtották azt végre. A folyosó végén a tortúra eszközeit mutatják be. A szerencsére ma már csak történeti kiállításon látható eszközök sok érdekl�d�t vonzanak.

Magánkiállítások

• Egri Csillagok Panoptikum

A Panoptikumban - melyet a Föld-bástya alsó részében találunk - Gárdonyi Géza Egri csillagok cím� regényének viaszból készült szerepl�it láthatjuk életh� nagyságban.

Az alsó szintre leérve egy m�helyében dolgozó kováccsal találkozunk, majd beljebb sétálva Gárdonyi Géza viaszmása mellett haladunk el. Láthatjuk még Cecey Évát, Dobó Istvánt és Jumurdzsákot, illetve az egyik oldalfalnál Tinódi Lantos Sebestyént is. A helyiségb�l egy lépcs� vezet a földalatti folyosóhoz, mely egy hajdani rekeszajtóhoz vezet. A folyosón tovább haladva a harmadik helyiséghez érünk, ahol Szulejmán szultánt és Török Bálintot pillantjuk meg.

• Éremverde

Az Éremverde a Gótikus Palota nyugati végénél található. A 15.században épült pincét kés�bb termésk� dongaboltozattal fedték le. Bejárata a feltárt alapfalakon rekonstruált lépcs�bejáróból nyílik. Régi pénzek kiállítását tekinthetik meg az ókortól napjainkig. Megismerkedhetnek régi éremver� eszközökkel is, illetve háromféle gépen saját kez�leg készíthetnek pénzérméket.
A vállalkozásként m�köd� Éremverde egyedi éremkészítést is vállal.

• Ispotály-pince

A pince a múltban kórházként is szolgáló ház feltárt földalatti helyiségében m�ködik. A boltíves pince ma vendéglátó helyiség, melynek egyik része borozóként üzemel, másik részében pedig íjásztudásunkat próbálhatjuk ki.