Mezőkövesd

Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.

Története

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik.

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben - az egri vár elestének évében - elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Mezőkövesd napjainkban is őrzi népi hagyományait "Matyóföld fővárosa"-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Látnivalók

• Matyó Múzeum
  Mezőkövesd - Szent László tér 8.

Három matyó település, Kövesd, Tard és Szentistván életét, a matyók hétköznapjait és ünnepeit tárja a látogató elé az állandó kiállítás.
Matyó népélet: tárgyakban élő hagyomány.
Az egykori Korona Szálló műemlék épületében várja vendégeit.
Matyó lakodalmas menet, matyó viseletek, fotó és kékfestőműhely, surckészítő, paraszt-ház hagyományos berendezéssel. Ajándékbolt, zsűrizett emléktárgyak.

• Kisjankó Bori Emlékház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u.22.

Az 1850 körül épült népi lakóházban az 1876-1954 között élt Kisjankó Bori, aki a környék egyik leghíresebb mintarajzolója volt. Itt nem csak a személyes tárgyait, alkotásai tekinthetik meg, hanem a summások életéről is betekintést nyerhetnek.

• Tájház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u.9.

A XIX. század második felében épült lakóház, korabeli matyó berendezéssel.

• Szent László Templom
  Mezőkövesd - Szent László tér 8.

A templom a XIV. században épült Szent László tiszteletére. Bordás boltozatú szentélye napjainkig fennmaradt, mint a jelenlegi templom oldalkápolnája. 1898-ban készült el a karcsú templomtorony. Ezt 1956-ban lövedékkel leromboltak. A megmaradt toronycsonkot 1960-ban újjáépítették. Takács István mezőkövesdi festőművész 1961-ben festette át freskóit.

• Jézus Szíve Templom
  Mezőkövesd - Mátyás király u. 73.

2001-ben felszentelt, kéttornyú modern templom. Híres a Jézus szíve búcsú és körmenet.

• Református Templom
  Mezőkövesd - Alkotmány u. 17.

Közel száz esztendős épület.

• Mezőgazdasági Gépmúzeum
  Mezőkövesd - Eötvös u.32.

Gazdasági gépészet: 1880-1960; 100 éves gépek, motorfejlődés története; háborús relikviák; kovács -és bognár mesterség eszközei, népművészeti kiállítás, matyó szoba, gazdaház.

• Üvegcsiszoló Alkotóműhely
  Mezőkövesd - Mogyoróköz 12.

Jacsó Tibor üvegcsiszoló, gravírozó mester használati és dísztárgyain az üveg hagyományos díszítőelemei mellett a formagazdag matyó motívumkincs is fellelhető.

• Babaház
  Mezőkövesd - Mogyoróköz 6.

E házban élt és tevékenykedett Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, aki visszaemlékezéseivel sok néprajzos szívét dobogtatta meg az elmúlt évtizedekben. Kézi készítésű matyóbabáival is kihívta az idelátogatók elismerését. A hagyományokat követve e ház ad otthont a gyermekjátékokat és használati eszközöket bemutató állandó kiállításnak, láttatva a babakészítő mesterség fortélyait is.

• Bútorfestő Alkotóház Hímzőház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u. 8-10.

Kovács Szabolcs bútorfestő bemutatóháza. Hagyományos mezőkövesdi kézzel festett parasztbútorok és tojások; lakás textíliák; XIX. századi lakóház , matyó berendezéssel.

• Fazekas Ház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u. 38.

Fehér Tibor népi iparművész munka közben is látható; egyedi motívumokkal díszített kerámiái megvásárolhatók.

• Festő, Szövő Alkotóház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u.31.

Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka kézi szövő alkotóháza.1817-ben épült.

• Játékház
  Mezőkövesd - Mogyoróköz 4.

Népi játékok, kézműves foglalkozások Floszmann-né Pap Andreával.

• Iskolatörténeti Gyűjtemény
  Mezőkövesd - Mátyás király u.46.

Iskolatörténet a XX. század elején Tárgyi és írásos emlékek; iskola felszerelések, korhűen berendezett tanterem.

• Mézeskalács Ház
  Mezőkövesd - Kisjankó Bori u. 6.

Pető Anna: textil játék és mézeskalács készítés, bemutatás.

• Tulipános Hímző Műhely
  Mezőkövesd - Mogyoróköz 1.

Lakás textíliák, blúzok, ajándéktárgyak készítése, bemutatása, értékesítése.100 éves parasztház.

• Városi Galéria
  Mezőkövesd - Szent László tér 23.  

Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

Zsóry Lajos 1938-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajt feltáró fúrást végezzenek. A fúró nem hozott fel ugyan olajt, de 1939. február 25-én a fúrást végző emberek csodálkozására és örömére, 875 m mélységből, triász kori víztárolóból gejzír módjára 30 méteres melegvízoszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 C fokos vizet adott.

Zsóry Lajos kifizette a fúrás során földbe helyezett csövek ellenértékét, s így 1940. január 1-től palackozott formában hozhatta forgalomba az ásványvizet. 1940. júliusában megnyitotta az első 35x18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda.

Ez a fürdő megérdemelten megőrizte, úgy tűnik végérvényesen, az akkori tulajdonos, ZSÓRY nevét, aki még abban az évben elkészíttette a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát.

A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi ZSÓRY termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos és nátrium-kloridos hévíz, mely igen jelentős szulfidion tartalmánál fogva, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő.

Az első fúrást az 1960-70-es években további három, majd 1988-ban még egy követte. A kutak, ellátják a jelenlegi 11 hektáron fekvő fürdőegységet, mely magába foglalja:

• az 50x30 m nagyságú, 1,30 m mélységű, megosztott területű, 33-37 C fokos termálvizes nyitott medencét,
• a 7x12 m nagyságú, 1,0 m mélységű, 37 C fokos nyitott gyógymedencét,
• az 50x20 m nagyságú, 0,2 -2,5 m mélységű, 24 C fokos vizű hullámmedencét,
• a 64 m belső átmérőjű, 1-1,4 m mélységű, 24 C fokos körmedencét,
• a 20 x 11 m nagyságú, 0,8 m mélységű, háromrészes, 36,38 és 40 C fokos fedett gyógymedencét,
• s a hozzá csatlakozó, 33x17 m nagyságú, 24-26 C fokos vizű, feszített víztükrű fedett úszómedencét,
• valamint a gyógyászati részt egy súlyfürdő medencével, öt kádfürdővel, melyek közül három víz alatti vízsugármasszázs kezelésre is alkalmas, további iszappakolásra és gyógymasszázsra alkalmas kezelőhelyiségekkel, szaunával.

Az Egészségügyi Minisztérium 1968-ban a ZSÓRY I. és II. sz. hévíz kutak vizét gyógyvízzé, 1983-ban a Mezőkövesdi Gyógy- és Strandfürdőt országos jelentőségű gyógyfürdővé nyilvánította.

Mezőkövesd - Napfürdő út 1.