M�zeumok Egerben

F�egyházmegyei Könyvtár

A F�egyházmegyei Könyvtár Magyarország egyik legértékesebb történeti s egyetlen nyilvános egyházi könyvtára. Eszterházy Károly püspök alapította a tervezett egri egyetem számára. Olyan tudományos m�helyt kívánt létrehozni Egerben, amely híven tükrözi korának tudását, amellett segítséget nyújt az oktatásban. Ezért igen nagy körültekintéssel és hozzáértéssel vásárolta össze a szükségesnek tartott könyveket Európa minden tájáról.
Az Eszterházy-féle könyvgy�jtemény a maga több mint 20 ezer kötetével enciklopédikus jelleg�, gy�jt�köre felölelte a korabeli tudományágakat. A püspök halála után a rendszeres könyvgy�jtés azonban leállt. A továbbiak során a bibliotéka csak adományokból és alkalmi vásárlásokból gyarapodott. Állománya 1900 körül így is megközelítette az ötvenezer kötetet, napjainkra pedig mintegy 160.000-re duzzadt.
Az épület déli szárnyán kialakított díszes könyvtárterem küls� megjelenésében is leny�göz�. Az ország talán legszebb barokk könyvtárának f� ékessége a mennyezeti freskó és a bels� falfelület egészét beborító könyvállvány. A monumentális, eredeti színében pompázó tölgyfa szerkezetet jól tagolja a középen körbefutó, mintegy 7 m magas karzat, melyre két rejtett csigalépcs� vezet föl. A könyvtárhoz tartozó két kisebb szobában is mennyezetig ér� könyvállványokat találunk.
A gy�jtemény könyvállományával, gazdag kézirattárával, jelent�s kódex-, helytörténeti és újabb kori kéziratanyagával ma is a kutatók és az olvasók rendelkezésére áll. Sokoldalú szolgáltatásai mellett hatalmas idegenforgalmat is lebonyolít.
    C�m: Eger, Eszterházy tér 1.

Specula Csillagvizsgáló

1966. április 16.-án nyílt meg hazánk egyetlen állandó kiállítása, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és mér�eszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
A 6. emeleten az egykori megfigyel�termekben kaptak helyet a régi lencsés és tükrös távcsövek, kvadránsok, napórák. Itt látható a híres, pontosan északdél irányba tájolt meridián vonal, (Linea Meridionalis) melynek segítségével még ma is pontosan lehet jelezni az egri dél id�pontját.
A 7. emeleten található a mesterien korh� bútorokkal és egyéb használati tárgyakkal berendezett Csillagász Meleged�.
A 9. emeletr�l, a Camera Obscuraból, színes panoráma képekben, madártávlatból tekinthet� meg a város. Innen már csak fél emelet a passzázs m�szer és az 54 méter magasan található kupola. Itt látható - az egykori helyén - a csillagásztorony legnagyobb m�szere, az ekvatoriális távcs�.
A csillagászati m�szerek többsége a nyugati észlel�teremben - a Csillagászati Múzeumban - van kiállítva, a többi pedig az eredeti helyén található. Így az érdekl�d�k egy jól felszerelt, 18. századi csillagászati obszervatóriumot tekinthetnek meg, azzal az érzéssel, mintha csak az egykor élt csillagász éppen most hagyta volna abba megfigyeléseit.
    C�m: Eger, Eszterházy tér 1.

Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum

Eszterházy Károly - a Liceum névadója - 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki és Heves vármegye f�ispáni tisztét. Közel négy évtizedes m�ködése alatt jelent�sen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, m�vel�dési arculatának kialakításához. A nagy m�veltség�, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes f�pap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. M�ködése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.
Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve - hogy a várost az ország keleti felének szellemi központjává tegye - azonban nem sikerült, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem m�ködését. A m� mégis elkészült, és 1774 óta az oktatást szolgálja: a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai ugyanis ekkor vették birtokukba a már elkészült épületrészeket.
Az ország egyik legrégibb fels�oktatási intézményének épülete a XVIII. század közepét�l 1793-ig készült a város közepén, a székesegyházzal szemben. A kés�barokk rövid élet� copf stílusában épült Líceumon jól nyomon követhet� a hosszú építkezés alatt végbement ízlésváltozás. Az épület tömege, a kiugró középrészek, az oldalrizalitok a barokk, az oldalhomlokzatok már a rokokó, az ablakok babérkoszorúi pedig a copf jegyeit mutatják. A klasszicizmust el�legezi az épület egyenletes ritmusa, a szabályosság, a szimmetria.
A négyzet alakú udvart körülzáró, szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az els� emeleten három nagyméret�, két emelet magasságú, leny�göz� termet építettek. A f�homlokzat nyugati szárnyán találjuk a néz� dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitel� könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna m�ködött, most egy konferenciaterem kialakítása folyik benne. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony.
A csillagdával szemben található a nemrégiben kialakított Somos Lajos Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, melyben bemutatásra kerülnek mindazon fels�oktatási tevékenységek, melyek a Líceum épületében m�ködtek. A rendez�k itt állítanak emléket a múzeum névadójának, a kiemelked� tudósnak és pedagógusnak.
    C�m: Eger, Eszterházy tér 1.

Írógép-kiállítás

Írógépek kiállítása a XIX. század második felét�l az 1950-es évekig.
    C�m: Eger, Klapka út 7.

Sportmúzeum

Az egykori megyei b�rt�n �p�let�ben rendezt�k be a megye �sz�- �s v�v�sportj�nak t�rt�net�t bemutat� �lland� ki�ll�t�st. A sportm�zeumot - amely a maga nem�ben egyed�l�ll� a vil�gon - 1993 �prilis�ban nyitott�k meg. Bels� szerkezeti rendszere, megvil�g�t�sa k�l�nleges hangulatot teremt a l�togat�k sz�m�ra. �rmek, d�jak, serlegek, hiteles dokumentumok, oklevelek, korabeli f�nyk�pek, �js�gcikkek, plak�tok, formaruh�k, teszik �rdekess� a l�togat�k sz�m�ra.
A gy�jtem�ny teljess�g�t, hiteless�g�t bizony�tja, hogy a ki�ll�tott t�rgyak adom�nyoz�i a d�jat elnyert szem�lyek vagy k�zvetlen hozz�tartoz�i k�r�b�l ker�ltek ki. �gy a kapott inform�ci�k gyakorlatilag els� k�zb�l sz�rmaznak, hitelesek.
A Sportm�zeum - amely a Megyei �nkorm�nyzati Hivatal udvar�ban tal�lhat� a Kossuth Lajos u. 9 alatt - h�tf� kiv�tel�vel minden nap 9.00-t�l 17.00-ig v�rja a l�togat�kat.

Eger és Heves megye a XVIII-XIX. században

A ki�ll�t�s a t�r�k ki�z�s�t k�vet� k�t �vsz�zad legjellemz�bb gazdas�gi �gazatait, valamint a korszak �p�t�szeti, szobr�szati, fest�szeti �s iparm�v�szeti eml�keit mutatja be. Az �p�letben l�that� m�g a Heves Megye �sz�- �s v�zilabda sportja c�m� ki�ll�t�s.
    C�m: Eger, Kossuth út 9.

Dobó István Vármúzeum

A várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség els� temploma, majd a román és gótikus székesegyház. A tatárjárás után meger�sítették a püspöki várat a XVIII. század elejéig folyamatosan építették. A vár az 1552-es h�sies védelemmel vált híressé, s azóta is a hazafias helytállás szimbóluma.
Falai között a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók (Történeti kiállítás, Képtár, Börtönmúzeum id�szaki kiállítás, H�sök terme, Kazamata(k�tár), Romkert. Egyéb kiállítások a várban (magánkézben): Panoptikum, Éremverde, Ispotály pince).
    C�m: Eger, Vár út 1.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Az Emlékmúzeum épülete 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok m�vét, köztük egyik legszebb történelmi regényét - az Egri csillagokat is -, mely a XVI. század törökellenes harcainak állít emléket.
A ház el�szobája a kezdett�l fogva a könyvek befogadására szolgált. Ezek száma megközelítette a tízezret: értékük tartalmukban, tárgykörük változatosságában van.
A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta az Egri csillagokat. Festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszer�ség jellemzi.
dolgozószoba inkább teremnek nevezhet�. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a dohányra utal. A tet�világításra a napközbeni zajtól véd�, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Itt látható Gárdonyi nagy íróasztala, amelyen annyi értékes munka készült, valamint Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma is. A vitrinekben megfigyelhet�k az író titkosírásos jegyzetei.
    C�m: Eger, Gárdonyi út 28.

Magyar Kocsik Kiállítása

Az egri v�rt�l 2 km-re az Eged-hegy l�b�n�l Eger �s Noszvaj k�z�tt tal�lhat� a M�tyus Udvarh�z Lipicai Lovastany�ja.
Magyar használt kocsik, szekerek, still kocsik, lószerszámok, magyar hajtóstílus bemutatása.
    C�m: Eger, Noszvaji �t mellett

Kopcsik Marcipánia és Harangönt�-ház

Eger történelmi belvárosában tal�lhat� Magyarország "legédesebb" kiállítása, a Kopcsik Marcipánia.
Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdekl�d�k. A több mint 120 tárgy mindegyike cukormasszából és marcipánból készült, mint például egy közel két méteres borospalack, a Minaret kicsinyített mása, de a gyermekek számára is igazi különlegességeket tartogat a kiállítás, hiszen cukormasszából elevenednek meg a meseh�sök.
Barokk szoba: Kopcsik Lajos egri cukr�szm�v�szt m�r �letm�v�nek �sszefoglal� ki�ll�t�sa, Marcip�nia megnyit�sa el�tt �vtizednyi id�vel foglalkoztatta egy cukorb�l val� barokk szoba megalkot�s�nak gondolata. Cukorb�l k�sz�lt t�rgyakkal berendezni egy minden r�szlet�ben barokk st�lus� kicsiny termet, ahol a padl�, a tap�ta, a f�gg�ny, a falon l�g� k�pek, a stukk�, a csill�r, nemk�l�nben az inpoz�ns m�ret� k�lyha, a kanap�, el�tte asztal, a t�lon gy�m�lcs�kkel, egyar�nt h�en id�zik a barokk kor hangulat�t.
Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangönt� út 4. szám alatt régen harangönt� mesterek éltek és dolgoztak, így ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek kíván emléket állítani, ezért egy harangönt� emlékszobát láthatnak, ahol az egykor itt készített harangok és más érdekességek kapnak helyet.
    C�m: Eger, Harangönt� út 4.

Palóc Népm�vészeti Kiállítás

A kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népm�vészetét mutatják be. A fafaragások legszebb darabjait a pásztorok készítették (botok, ivókanalak). A népi kerámia egyszer�bb, mindennapi darabjai közül kiemelkednek a mez�csáti és tiszafüredi butykosok, miskakancsók.
Nagy hagyományai vannak a szövésnek is. A sz�ttesek (f�leg lakástextilek) díszítése rendkívül egyszer�, leveg�s. A hímzéssel díszített lakástextilek legszebb darabjai a sátorleped�k, kalácsoskend�k, búcsútarisznyák. A férfi és n�i viseletben a v�legényingeket, a n�k ingvállát és a kötényeket hímezték legtöbbször. A fels� ruhadarabokat, sz�röket, ködmönöket azonban mesteremberek készítették. Az igen gazdag és változatos népviseleteket egy lakodalmas menet keretében mutatják be a jellegzetes boldogi cifrakaláccsal.
A palóc lakóház tisztaszobáját festett bútorok, saját készítés� hímzett és sz�tt ágynem�, valamint színes tányérok, tükrös szentképek és olajnyomatok idézik.
    C�m: Eger, Dobó út 12.

Vitkovics Ház

Kepes Gy�rgy Vizu�lis K�zpontnak helyet ad� Vitkovics-h�z 1760-ban �p�lt copfst�lus� g�r�gkeleti pl�b�nia �p�let, melyet 1989-ben fel�j�tott �llapotban m�zeumk�nt nyitott meg a v�ros.
A h�zban tal�lhat� Vitkovics Mih�ly (1778-1829) reformkori k�lt� eml�kszob�ja, aki k�lt� m�ford�t� volt, ezen k�v�l Kepes Gy�rgy kinetikus fest�m�v�sz �lland� ki�ll�t�sa. Kepesnek az egri Vitkovics-h�zban bemutatott �lland� ki�ll�t�s�n t�bb mint 200 m�ve (festm�nyek, rajzok, fot�k, fotogrammok, tervek, v�zlatok) k�pviseli sokr�t� �letm�v�t.
A m�veket gazdag dokument�ci�s anyag eg�sz�ti ki, melyek seg�ts�g�vel a ki�ll�t�s bepillant�st ny�jt az �letm� Magyarorsz�gon kev�ss� ismert r�szleteibe is. �gy l�that�k monument�lis mur�lis m�veinek tervei, fot�dokumentumai, kinetikus m�veinek, tervez�i �s tan�ri m�k�d�s�nek dokumentumai.
A Kepes Gy�rgy Vizu�lis K�zpont �lland� ki�ll�t�sai mellett egy�b kultur�lis tev�kenys�get is folytat. Ezek a f�nyszimp�zium, a k�pz�m�v�szeti szakk�r�k, ahol d�lel�tti rajz�r�k, j�tsz�h�zak, ny�ri szabadid�s programok �s ki�ll�t�sok, m�v�szett�rt�neti el�ad�sok, �s feln�tt k�zm�ves m�helyek ker�lnek megrendez�sre.
    C�m: Eger, Széchenyi út 55.

Történeti Tárház

Eger m�emlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángy�jteménye látható.
A kiállítás el�deink fegyvereit hivatott bemutatni, az �skortól a szabadságharcig. A l�- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészít� 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és feln�tt figyelmét felkelti.
A Történeti Tárházban el�zetes egyeztetés esetén lehet�ség adódik történelem órák megtartására, szakszer� tájékoztatásra szükség esetén jeltolmács közrem�ködésével.
    C�m: Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca fel�l)

Rác templom

A szerbek a t�r�k h�dolts�g idej�n, a 17. sz�zadban kezdtek letelepedni nagyobb sz�mban Egerben. Eleinte az �goston-rendiek ugyanezen a helyen �ll� k�z�pkori templom�t haszn�lt�k. Tov�bb n�vekedett az egri szerbek sz�ma a t�r�k uralom megsz�n�se ut�n, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki p�tri�rka 35 ezer szerb csal�dot vezetett Magyarorsz�gra. A f�leg borkeresked�ssel foglalkoz� tehet�s szerbek sok�ig k�rv�nyezt�k, hogy omladoz� templomuk hely�re �jat �p�thessenek. Ezt v�g�l II. J�zsef enged�lyezte sz�mukra. A templom 1785-1799 k�z�tt �p�lt fel, Povolni J�nos tervei alapj�n, copf st�lusban. A templom ikonoszt�z�t Nikola Jankovics faragta 1789-91 k�z�tt, k�peit Anton Kuchelmeister b�csi fest� alkotta. A d�li d�szkaput Giovanni Adami k�sz�tette.
A templomot 1960-1979 k�z�tt restaur�lt�k Rados Jen� professzor tervei alapj�n.
Id�vel a helyi g�r�g �s szerb lakoss�g beolvadt a magyars�gba, illetve egy r�sz�k elv�ndorolt, kihalt. A templomot jelenleg a G�r�gkeleti Szerb Egyh�z (Szentendre) m�k�dteti m�zeumk�nt.
A Vitkovics Mih�ly �s a Sz�chenyi u. k�z�tti ter�leten a dombtet�n �ll� templomb�l, a domboldalban fekv� paplakb�l �s a kett�t �sszek�t� fedett l�pcs�b�l �ll� m�eml�kegy�ttes. Temet�kertben �ll� egyhaj�s, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, �ves szent�lyz�r�d�s� templom. A templomkertben 18. sz�zadi s�rk�vek tal�lhat�k. K�l�n�sen sz�p gazdagon faragott �s aranyozott ikonoszt�za.
    C�m: Eger, Vitkovics út 30.

Egri T�zoltómúzeum

A T�zolt� t�r 5. sz�m alatt, a r�gi t�zolt� laktany�ban 1999. szeptember�ben, az egri t�zolt�s�g megalakul�s�nak 125. �vfordul�j�n ny�lt meg az egri T�zolt� M�zeum. Az �p�letegy�ttest 1989-ben m�eml�kk� nyilv�n�tott�k. A h�rom szer�ll�sos �p�let 1929-ben �p�lt, jellegzetes p�ld�ja a v�rosi t�zolt�s�gi szertart�snak, ez�rt k�l�n�sen alkalmas a vid�ki v�rosainkban a XIX. sz�zad v�g�t�l megalakul� t�zolt�test�let tev�kenys�g�nek bemutat�s�ra.
A szertart�s korh�en szeml�lteti a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak v�rosi t�zolt�s�g�nak felszerel�s�t, �s ezek haszn�lat�t. A szert�r melletti, kor�bban leg�nys�gi sz�ll�snak haszn�lt �p�letr�szben t�bb bemutat� is helyet kap. A bej�rat el�ter�ben Szent Fl�ri�nnak, a t�zolt�k v�d�szentj�nek �let�r�l l�that� egy r�vid �ssze�ll�t�s.
A f�ldszinti nagyteremben az egri t�zolt�s�g t�rt�net�t feldolgoz� �lland� ki�ll�t�s l�that�, korabeli metszetek, fot�k, t�rk�pek, egyenruh�k, sisakok, felszerel�sek �s helyi eml�kt�rgyak bemutat�s�val.
Foglalkozik az akkori �nk�ntes, k�telezett, gy�ri, vas�ti, �zemi �s fizetett v�rosi t�zolt�kkal egyar�nt. Bemutatja az akkort�jt l�trej�tt magyar �s nemzetk�zi t�zolt�sz�vets�ggel kapcsolatos eml�keket, illetve a somogyi els� t�zolt� egyes�letr�l �s az 1883-ban l�trej�tt v�rsi �nk�ntes t�zolt�s�gr�l fennmaradt relikvi�kat. 1989-ben elk�sz�lt ki�ll�t�si szert�r, ahol a korszak t�zolt�szereit sorakoztatt�k fel. A szert�r kapuit a r�gi f�v�rosi IX. ker�leti �rs�gr�l sz�rmaznak.
    C�m: Eger, T�zoltó tér 5.

M�vészetek Háza

A Sz�chenyi utca k�z�ps� traktus�ban h�rom jelent�s �p�let alkot ism�t jelent�s l�tv�ny-egy�ttest. A 16. sz�m� h�z ma a M�v�szetek H�za.
A homlokzat�n lev� latin nyelv� felirat "FATI PARTUS" (a V�gzet sz�l�tte) kor�bbi tragikus esem�nyekre utal a h�z t�rt�net�vel kapcsolatban. A 17. sz�zadi kisebb lak�h�z 1800-ban le�gett, majd Spetz J�zsef gy�gyszer�sz �p�tette �jj�.
Az �jj��p�t�s sor�n az emeleten t�nctermet, kisebb, b�rbe adhat� lak�sokat, a f�ldszinten k�v�h�zat alak�tottak ki. 1815-ben itt tartott�k az els� sz�nj�tsz� el�ad�sokat. A v�llalkoz� szellem� gy�gyszer�sz bev�teleit a jezsuit�kt�l megv�s�rolt "egri v�z" k�sz�t�s�vel �s forgalmaz�s�val, a gy�gyn�v�nyek nagybani gy�jt�s�vel �s �rt�kes�t�s�vel n�velte.
1827-ben a nagy t�zv�szben a h�z �jra le�gett, Spetz ism�t �jj��p�tette, ekkor ker�lt az �p�letre a m�sodik emelet �s val�sz�n�leg a felirat is. 1833-t�l polg�ri Kaszin� m�k�d�tt benne.
    C�m: Eger, Széchenyi út 14.

200 éves István Pince és Bormúzeum

Az 1789-ben riolit tuf�ba v�jt eredeti pince rendszerben tal�lhat� az Istv�n Pince – Nemzeti Borm�zeum.
A pincerendszer 4 �gb�l �ll, az �gak 33-45 m hossz�ak, egy�ttes hosszuk 255 m. A pince 14 m m�lyen van az udvarszint alatt. 2 f�thet� �ttermi �g�ban 160 f� befogad�s�ra van lehet�s�g. A vend�gek eredeti k�rnyezet�kben �zlelhetik a gasztron�mia sz�m�ra k�sz�tett borokat, cig�nyzene �s folkl�r program mellett.
A "BORSZENT�LY" - �gban �rlelik a Hotel Korona Eger r�sz�re palackozott H�Z BORAIT, melyek Vincze B�la, G�l Tibor, Thummerer Vilmos pinc�szet�b�l val�k. Egyben ezek a borok k�pezik az alapbork�stol� borait.
A "NEMZETI BORM�ZEUM" - �gban, r�gi bor�szattechnikai eszk�z�k bemutat�sa mellett, Magyarorsz�g 22 borvid�k�nek, t�bb mint 500 f�le palackozott, valamint a borsz�fekben �rz�tt muze�lis �rt�k� borai tal�lhat�k. Magyarország bortermel� vidékeinek bemutatása, régi, muzeális, borásztechnikai felszerelések kiállítása.
    C�m: Eger, Csiky Sándor út 30.

Érseki Gyüjteményi Központ

Az egri egyházmegyét Szent István király alapította. Ennek pontos dátumát nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy 1009-ben már létezett Szent János apostol és evangélista oltalma alatt. A régi püspöki központ a mai vár helyén, a Szt. János székesegyház szomszédságában volt. Itt az eddig talált legrégebbi egyházi építmény egy, a 10-11. század fordulóján épült kör alakú kápolna. Feltételezhet�, hogy itt temették el Eger harmadik püspökét Buldust, aki Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált 1046-ban.
Az egri egyházmegye a 14. században már 14 kisebb területi egységgel, f�esperességgel rendelkezett. Valószín�leg már az egyházalapítást követ�en felépült az els� püspöki székesegyház a vár területén. A középkori püspöki rezidencia fénykora a 15. századra esett. Ez id�ben épült a gótikus püspöki palota, a székesegyházat pedig ismét b�vítették. A 15. század lendületes fejl�dését követ�en a mohácsi csatavesztés utáni politikai anarchia, és az ország védelmének megoldatlansága az egri püspökséget is hanyatlásnak indította. A vár többször is gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között, így Perényi Péter, Varkoch Tamás is jelent�s név az egri vár történetében. A reformáció egri megjelenése és az els� egri lutheránus eklézsia megszervezése is erre az id�szakra tehet�.
1548-ban Oláh Miklós lett Eger püspöke, aki - felismerve az egri vár védelmének fontosságát - olyan értelm� egyezséget kötött Ferdinánd királlyal, miszerint az egri püspökség jövedelmei három részre osztandók: egyharmadát az er�dítmény építésére, egyharmadát a várvéd� katonaság fenntartásra kellett fordítani, és csak egyharmad résszel rendelkezett a mindenkori püspök. 1548-tól Dobó István lett a vár kapitánya. Ezzel megsz�nt a protestáns uralom, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani.
Dobó utódai a várkapitányságban Bornemissza Gergely, Figedy János és Zárkándy Pál újfent protestánsok voltak. 1558-ig háborítatlanul m�ködtek itt az új hit terjeszt�i, ebben az évben azonban Verancsics Antal lett a püspök, aki el�djénél jóval határozottabban lépett fel velük szemben.
Az új f�kapitány, Magócsy Gáspár újabb lendületet adott az itteni protestantizmusnak. 1566-ban a székesegyházat átalakíttatta raktárrá és megtiltotta, hogy a vár területére katolikus egyházi személy lépjen.
1572-ben Radéczy István lett Eger püspöke. Látva a székesegyház siralmas állapotát, 1580-ban az egri Szt. Mihály templomot jelölte ki erre a célra és a káptalannak adományozta örök id�kre. Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a városban a leger�sebb vallási irányzat.
A város eleste után 91 évig az egri vilájet központja volt, a katolikus egyház megsz�nt itt létezni. A török hódoltság végéig azonban az egri püspöki szék kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan be volt töltve, mert az egri püspök, mint közjogi méltóság fontos szerepet játszott az ország életében.
    C�m: Eger, Sz�chenyi �t 5.

Katolikus Múzeum

2,5-3 �vsz�zad alatt, r�szben a k�ptalan, r�szben az �rseks�g tulajdon�ban gy�ltek �ssze azok a liturgikus t�rgyak, melyek a haszn�latb�l kiker�lve, �rt�kes alapanyagaik, rendk�v�l ig�nyes megmunk�lts�guk, vagy t�rt�neti �rt�k�k miatt ker�ltek meg�rz�sre.
Rajtuk k�v�l t�bb festm�ny, szobor, illetve liturgikus k�nyv teszi v�ltozatosabb� a ki�ll�t�st. A t�rgyak jelent�s r�sze a 18. sz�zadb�l, kisebb r�sze a 19. �s a 20. sz�zadb�l sz�rmazik. Az �tv�st�rgyak eset�ben j�l azonos�that� a k�sz�t� m�hely, valamint a k�sz�t�s id�pontja.
    C�m: Eger, Sz�chenyi �t 1.

Telekessy Patikamúzeum

A patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként m�ködött.
1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban az egri rendházban készült tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. A hasáb alakú támasztal üvegezett végszárnyai XIX. századi feny�fa kiegészítések. Középen, a mellvédrészen Telekessy-címeres patikaedények láthatók. Ezek a holicsi gyárban készültek, hasáb alakúak, el�lapjukon a püspök címerével. Találhatók még itt fatégelyek is, amelyek valószín�leg a bútorzattal egyid�ben készültek ehhez a berendezéshez.
    C�m: Eger, Széchenyi u. 14.

Város a Város Alatt

Az egykori érseki pincerendszer
A török megszállás után az Egerbe visszatér� Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöst�l Munkácsig terjed� sz�l�területekr�l származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez évente 11-12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7x7 pinceág sakktáblaszer�en hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel meger�sítik, a nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelik az alagutakat, ezáltal a betonon átszivárog a talajvíz. Így azonban a tufából kimosott mészb�l csodálatos cseppk�szer� képz�dmények alakultak ki a falakon.
Ebben a pincében kívánja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben, fény- és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-t�l (a püspökség alapításától), 1687-ig (a törökök kivonulásáig).
A Város a város alatt bejárata a Bazilika el�tt, a Szent László szobor alatt található.
Pincelátogatás csak vezetéssel minden egész órában. Meleg ruha ajánlott.
    C�m: Eger, bejárata a Bazilika el�tt