Noszvaj

Településtörténet

A bükk hegység déli lejtőjén és Noszvaj környékén régészeti ásatások során őskori leleteket is találtak, ami az emberi letelepedés korai nyomait bizonyítja.
Noszvaj már az Árpád korban lakott település volt, a honfoglalás után királyi birtok, majd adományozás révén a püspöké lett (egri püspökség). Az első írásos dokumentum 1248-ból származik, IV. Béla király idejéből, ez az oklevél azt bizonyítja, hogy a község ebben az időben püspöki falu (villa episcopalis) volt, az egri püspökség a birtokosa.
Noszvaj területileg és közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott, de birtokjogi szempontból egészen a török hódoltság kezdetéig az egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez tartozott.
Az egri vár 1552-es ostroma előtt a törökök a települést és a környéket feldúlták és felégették. Az ostrom után I. Ferdinánd Noszvajt az egri várvédő Figedy János birtokába adta. A Figedy család nemcsak birtokosa volt a területnek, hanem itt is lakott, egyes feltételezések szerint a család a mai de la Motte kastély helyén épített kúriában élt.
Az 1680-as években egy gazdag török borkereskedő fia a szultáni kincstártól örökáron megvette Almagyart és Noszvajt. Eger megvívása után a városban maradt, megkeresztelkedett és felvette a Noszvaji Ferenc nevet. Utód nélküli halálával az egri házát és vagyonát a minorita rendre hagyományozta.
Az egri vár köré vont katonai, gazdasági blokád (1686) megtette hatását, 1687. december 17-én a kiéheztetett törökök a szabad elvonulás reményében feladták a várat, megszűnt a hódoltsági állapot.
A faluba visszatérőket siralmas állapot fogadta, a házak romosak, a földet elborította a gaz, mindenütt a romlás és enyészet uralkodott. A haza- és újratelepítést segítő különböző engedmények és támogatások mellett is évekre, a legnagyobb erőfeszítésre, kitartásra, összefogásra volt szükség, hogy a borzalmas állapotban lévő falu házait lakhatóvá, határát újra termővé tegyék.
XVIII. század derekán bekövetkezett birtokosztás mindenféle tekintetben hátrányos és káros volt a község és lakosai számára. A falunak sok gazdája volt, a valóságban egy sem.
1782-ben újabb családok kerültek a noszvaji birtokosok sorába: báró Vécsey Anna, a néhai Almásy Antal özvegye, aki 1775-től gróf de la Motte Antal császári ezredes felesége. Az asszony báró Szepessy Sámuel birtokrészét az újonnan épült, de még be nem fejezett kastéllyal együtt megvásárolta 11 ezer forintért. A kastély és a birtok adásvételi szerződésének érdekessége, hogy az abban szereplő minden ingót és ingatlant az öt kiskorú Almásy gyerek kizárólagos vagyonaként, örökségeként kell tekinteni, tehát a Vécsey Anna második házasságából született de la Motte utódok az örökségből kizáratnak.
Az 1790-es országgyűlés által honfiúsított francia származású de la Motte márki 1785-1786-ban is az Almásy gyerekek, név szerint János, Antal, Ferenc, Franciska és Mihály törvényes képviselőjének vallotta magát. 1798-ban viszont a legidősebb fiú, János visszavonta a de la Motte részére adott meghatalmazást, majd két évvel később, 1800-ban, a márki halálát követően, mint elsőszülött fiú birtokba veszi jogos noszvaji örökségét.
A legifjabb Almásy János méltó volt nagyapjához. Vagyonát, tekintélyét és birtokát rövid idő alatt jelentősen gyarapította. Az 1864-es tagosításkor már jórészt a család kezében volt az összes noszvaji nagybirtok.
Steinhauser István egri lakos, császári szállító és nagykereskedő az egész Almásy-birtokot a kastéllyal együtt megvásárolta 96 ezer forintért 1869-ben, majd később hozományként Berta nevű lányának adta, aki 1878-ban feleségül ment Gallasy Gyula vezérhadbiztoshoz. Az ismeretlenségből hirtelen feltűnt katonatiszt vagyonához és címéhez 1890 körül nemesi rangot és címert is szerzett. Gondos, jó gazdának bizonyult a gazdaságban és közéletben is, sikeres és merész vállalkozásokba kezdett. A falutól délre lévő és feltehetően az Almásyak által elkezdett majorságot befejezte és feleségéről Berta-majornak nevezte el.
1900 körül a major mellé szép, kényelmes háromszintes kastélyt építettek, az épülettől nem messze a Kánya és Forró patak találkozásánál lévő szigeten, fenyvesekkel borított idillikus környezetben fürdőt és filagóriát építettek.

Látnivalók

• Református templom
  Cím: 3325 Noszvaj - Deák F. út 1.

A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban sajnos lebontásra került, ekkor épült a jelenleg is álló templom, melynek oldalbejáratánál egy falszakasz, szépen faragott gótikus nyílással idézi az elbontott Árpád-kori templom szépségét. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezete Egerben, a Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.

• Pinceházak, barlanglakások

A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a "Pocem"-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

• De la Motte kastély
  Cím: 3325 Noszvaj - Dobó út 10.

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái.
A kastélyt nagy kiterjedésű park, úgynevezett angol kert övezi.

• Gazdaház
  Cím: 3325 Noszvaj -Deák F. út 40.

A helyi paraszti építészet jellegzetességeit tükröző épület, mely helytörténeti jellegű kiállításnak ad otthont. A Gazdaház és udvara ad otthont a településen megrendezendő programok nagy részének. Ezen alkalmakkor a tájház két kemencéjében tájjellegű finomságok készülnek és az augusztus végi Szilva-nap alkalmával itt mutatják be a szilvalekvár főzés csínját-bínját is.

Természeti értékek

• Síkfőkút

Noszvajtól északra, a Kánya-patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya-patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.
Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi és víkendház, valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen. A felső tó nyaranta csónakázásra, vízibiciklizésre, az alsó tó horgászásra, a tórét pedig piknikezésre csábítja az ideérkezőket. Kutatási eredmények is alátámasztják, hogy Noszvaj - Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.

• Várkút

Síkfőkútról a zöld túrajelzést követve az Attila-forráshoz majd a 669 méteres Várhegy tövében fekvő Várkútra juthatunk, mely a Kánya-patak forrásvidékének első és a legmagasabb ponton eredő forrása. A forrás történelme a messzi múltba nyúlik vissza, hiszen valamikor ezen a helyen földvár állott. Várkút és környéke a vadregényes Bükk egyik legszebb kirándulóhelye, gyalogtúrák és erdei séták alkalmával a természet még az őzek és szarvasok látványával is megajándékozhat.

• Kaptárkövek

A riolittufa megjelenési formái közül a legkülönlegesebbek a süveg formájú kúpok. Ezek némelyikén emberkéz által formázott fülkéket találunk, melyek eredetét egyrészt kultikus céllal magyarázzák (a hamvasztásos temetkezés egy szokatlan formájának tulajdonították), mások áldozati vagy bálványtartó fülkéket véltek látni bennük, de a legvalószínűbb feltételezések szerint méhészkedésre használták őket.

• Imány-tető

A település szívében emelkedik az Imány-tető, melyre a Református templommal szemközti Bartók Béla utcán elindulva egy könnyű sétával juthatunk fel. A tetőről páratlan kilátás nyílik Noszvajra.

• De la Motte Kastély parkja

A kőfallal bekerített park 25 holdas. Eredetileg az angolkertek közé tartozott, itt még megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopos tölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig.
Noszvaj és környéke kiváló lehetőséget nyújt mind a könnyed kirándulásra, mind a nehezebb túrákra vágyóknak. A túrázás közben megfáradt természetjárókat pihenő- és piknikezésre alkalmas helyek is várják.

Túraútvonalak Noszvaj környékén:

• Síkfőkút - Novaji kunyhó - Várhegy - Attila kút - Síkfőkút
• Síkfőkút - Imány-tető - Kerek domb - Patkó hegy - Síkfőkút
• Síkfőkút - Attila forrás - Várkút
• Kerékpártúra a szomolyai kaptárkövekhez
• Autós majd gyalogos túra az Ódorvárhoz, a Hór-völgyébe (itt érdemes megtekinteni a subalyuki ősemberbarlangot és az oszlai tájházat).  

Gasztronómia - borok

A település az egri történelmi borvidék szerves része, ehhez minden szükséges feltétel adott: szőlőtermő dűlők, pincék, megfelelő természeti adottságok.
A noszvaji határt az Egri Borvidék egyik legjobb termőterületének tartják.
A Magyar Borakadémia 1995-ben noszvaji borásznak: Thummerer Vilmosnak ítélte oda az "Év legeredményesebb bortermelője" szakmai díjat.

Több kisebb helyi pincészetben is lehetőség van borkóstolásra.