Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a palóc néprajzi csoport központja.
Parád, az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló üdülőhely, gyógyvizeiről híres község.
A település Heves megye legszebb részén, a Mátra északi lábánál, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében, a Tarna patak széles völgyében fekszik, a 24-es számú főút mentén helyezkedik el. Közigazgatásilag és földrajzilag is hozzá tartozik az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta.
Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz.
Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi-víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz.
A másik fontos, főleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdővíz, melyet már 1813-óta használják orvoslásra.
A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére.
Parád turisztikai értékét növelik idegenforgalmi látványosságai, népi építészeti emlékei, élő népi mesterségei, sajátos népi kultúrát megteremtő népcsoport, a palócok kultúrája, a lovashagyományok, a kocsimúzeum.

Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják. A környék változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található. Parádfürdőn jelenleg gyógyszanatórium működik, ezenkívül számos intézményi és magánüdülő, valamint fizetővendég-szolgáltatás áll a vendégek rendelkezésére.

Településtörténet

Parád első írásos említése csak 1549-ből való, ezidőtájt az Országh Miklós főnemes birtokában levő debrői uradalomhoz tartozik. Debrő várának pusztulása után Ónod várához kerül a birtok, az ónodi uradalom részeként jut Parád is az egyik legismertebb magyar főnemesi család, a Rákócziak birtokába 1603-ban. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos - majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület.
Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család. A XVII. század végére az amúgy is kis lélekszámú falu a küzdelmekben, mely Eger város visszafoglalásáért zajlik a török ellen, elnéptelenedik. Az újraéledő és lélekszámban lassan növekvő falu lesz egyebek között a Grassalkovichok és az Orezyak kezén, majd 1847-től mintegy száz éven át a Károlyi család birtokában marad, a Károlyiak uradalmi székhelye volt.
Településtörténeti szempontból fontos esemény következett be 1708-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc a Somhegy alatt üveghutát létesített, az üveggyártást mai napig művelik Parád szomszédságában. 1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel. A timsógyár 1778-ban kezdte meg működését. A víz kihasználásának következtében megszületik egy új településrész: Parádfürdő. A gyógyfürdő is ebben az évben nyitott, a fürdővendégek számára épített vendégház folyamatosan bővült. Az első fürdőházat 1795-ben építették. 1797-ben Kitaibel Pál, a magyar botanika egyik legnagyobb alakja, cikke nyomán Európa-szerte híressé vált a fürdőhely. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják.
Az épületek közül építészeti szempontból a neoklasszicista stílusú üdülőszárny (a kor jeles magyar építésze, Ybl Miklós tervezte) emelkedik ki, illetve a Károlyiak számára készített német reneszánsz stílusban épített kastély, mely Parád szomszédságában, Parádsasváron van. Ugyancsak Ybl munkája Parádfürdőn a Károlyiaknak készített Cifra istálló is - ma kocsimúzeum és méntelep van benne.

Látnivalók

• Palóc Ház
  Cím: Parád - Sziget u 10.sz.

Parád település legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve.
A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll. Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.
A Palóc Ház fából készült XVIII. századi, rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtős kemencében tüzeltek. Értékes a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében lévő csűr.

• Római Katolikus templom
  Cím: Parád - Kossuth út 45.sz

Parád római katolikus templomát barokk stílusban 1768-ban építették.
Hazánkban ez az egyetlen, amelyet Szent Ottília tiszteletére szentelték fel. A legendák szerint Ottília a III. században világtalannak született. Ezért gazdag szülei kitagadták, és dajkája nevelte fel. Amikor megismerkedett a kereszténységgel, vaksága elmúlt és szerzetes lett.
A kicsi, barokk parádi templom tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló Szent Ottília-harangot Korents Márk öntötte Egerben, 1858-ban.

• Gyógyfürdő Kórház
  Cím: Parád - Kossuth u 221.sz.

Az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház szélcsendes, magas páratartalmú, pormentes környezetben található.
Az első fürdőházat 1795-ben építették, de az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása 1873-ban kezdődött, és az évszázad végére fejeződött be.

• Kocsimúzeum
  Cím: Cifra Istálló - Kossuth út 217.sz.

A magyar kocsizás emlékei: hintók, lovasszánok, öltözetek.
A Károlyi-birtok másik egyedülálló épülete az ún. Cifra-istálló, melyet 1880-ban gróf Károlyi György építtetett. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás, olyan párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, amelyik méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra-istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember,egészen a századelőig visszapereg vele az idő. Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadászkocsit, konflist, fiakert. S itt van az a négykerekű hintó is, melyen hajdan ifjú nagyapáink, dédapáink kocsikáztak - itt van felújítva, fényesen, újabb utasokra várva...
Kocsimúzeum: A 24-es főút mellett álló épület Ybl Miklós alkotása. Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Elektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet.
A Cifra istállóban ma a gyönyörű lovak mellett kocsimúzeum és a lovaskocsi-gyártás történetét bemutató kiállítás látható. A Cifra istálló bal szárnyában található a méntelep. Feltétlenül érdemes megtekinteni a gyönyörű lovakat és az istálló mögötti lovaspályát (lovaglásra is van lehetőség).
A kocsiszínben lévő kiállítás bemutatja a világhírű magyar kocsikészítés történetét és Kocs község szerepét - hiszen e fontos közlekedési eszköznek a nevét számos idegen nyelv a magyarból, közvetve Kocs falutól kölcsönözte.
A kocsik és a hintók sokféle változatát is fölsorakoztatják itt. A szebbnél szebb járművek közt a díszes Eszterházy-kocsit, a Károlyi-hajtókocsit, a Gavallér-kocsit, az országházit és az egri érsek díszhintaját is meg lehet tekinteni.
A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölver-testvérek műhelyéből került ki, ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon. Emellett lószerszámok és parádés kocsisok viseletei gazdagítják a kiállítást.

• Ásványvíz Gyűjtemény
  Cím: Parád - Kossuth utca 221.sz.

Huszonöt országból származik az a több, mint 350 palackból álló gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.

Forrás: parad.hu