Pardsasvr
Parádsasvár, község Heves megye Pétervásárai kistérségében.
Gyógyforrásairól híres település. Az eklektikus ivócsarnok 1881-ben épült. A csarnokkal szemben található a volt Károlyi-kastély, amely 1872 és 1885 között épült. A község határában védett mátrai ősjuhar áll, az egykori erdőség egyetlen megmaradt fája. Rendezvénye: Mátrai Autós Hegyiverseny (július 3. hétvégéje).
Története
A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.
Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.
Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.
A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.
1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendeig birtokolta.
1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasasvár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.
Látnivalók
A település hírnevét elsősorban üveggyárának, valamint az itt fakadó gyógyvizű forrásoknak köszönheti. Környéke nyugalmas kirándulóhely.
Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos - majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület.
Az itt felfakadó gyógyvizek már az elmúlt évszázadokban is híresek voltak. A Csevice-forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyúvizét csaknem 200 éve fogyasztják a gyomorpanaszok gyógyítására.
A falu felső végében, fenyvesek közepén áll a magas tornyú Károlyi-vadászkastély, amit egykori birtokosa Sasvárnak nevezett el - a község 1950 óta használja a Parádsasvár nevet.
A település hírnevét elsősorban üveggyárának köszönheti. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708-ban állíttatta fel a környéken az első üveghutát, a mai üveggyár elődjét. 1767-ben Parádsasvárra került a műhely, mert a fejlődő manufaktúrának a korábbi hely már nem tudott elég fát biztosítani. Új korszak kezdődött a parádi gyár történetében, amikor a XIX. század közepén Károlyi György vette bérbe az üveghutát is. 1846-ban az iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert.
A dualizmus kora a parádi üveggyártás számára is fellendülést hozott. Parád gyógyvizei a hutában készült palackokban jutottak el az ország minden részébe. Ezek az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. Az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is, de nem történt meg. Az üveggyártás végül 2005-ben szűnt meg a rendszerváltás után magánkézbe került gyárban.
A településen több vállalkozó is foglalkozik üvegcsiszolással, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a csiszolt termékek.
A Földön sehol máshol nem írtak le ilyen fát: a Mátrai ősjuharnak sem levélalakja, sem kérge, sem a termése nem hasonlít a ma élő többi juharéhoz, hasonló a felső miocén korban, kb. 5-20 millió évvel ezelőtt élt.
Helyszín: Parádsasvár, a 24. számú út mellett
A reneszánsz ihletésű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették 1881-82-ben. A magas tornyos vadászlak, ami a két világháború között lakatlanná vált, majd gyermeküdülő lett, később luxushotel.
Cím: Parádsasvár, Kossuth Lajos u. 1.
-
Parád Kristály Manufaktura
Cím: Parádsasvár, Rákóczi u. 46.
Cím: Parádsasvár, Rákóczi út 51-53.
