Szarvask
Szarvask, község Heves megye Egri kistérségében. A Bükki Nemzeti Park határán, az Eger-patak völgyében fekszik. Szilvásváradtól 25 kilométerre, Egertl 10 kilométer távolságra.
Története
A Bükk hegység völgykatlanában az Eger-patak mentén épült mintegy 400 lakosú település, mely az egri püspökség si birtoka volt. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai, botanikai érdekesség - ez Szarvask, régi nevén Püspökváralja.
Közvetlenül a község fölötti 446 m magas vulkáni kzetekbl álló Keselybércen találhatók az 1200-as évek végén épült vár romjai, melynek ma már csak néhány alapfala és kör alakú toronymaradványa látható. A vár fekvésénél fogva nevezetes erdítmény, Eger mellékvára volt, ma a Bükki Nemzeti Park egyik gyöngyszeme.
A község festi szépségét emeli az 1840-1845 között épült klasszicista templom. Az Egertl mintegy 10 km-re fekv Szarvask kedvelt kirándulóhely, gépkocsival, autóbusszal, vonattal is könnyen megközelíthet. Gyalogosan az országos kéktúra-jelzésen érhet el. Az ország legfestibb vasútvonala - amely mintegy 100 éves - a Várhegy alatt két kis alagúton halad át.
Szarvask és környezete kezdettl fogva, 1945-ig az egri püspökség birtoka volt. A település születésének évérl és korai történetérl nem maradt fenn írásos forrás. A források alapján Szarvask els telepített, magyar lakosai Tamás püspök (1217-1224), vagy II. Kilit (Clétus) püspök bels emberei voltak, akiket a jövedelmes vámszedhely feladatainak ellátására, védelmére, az odavezet út karbantartására telepítettek Szarvaskre az 1220-as-1230-as években. Heves vármegye egyik legfontosabb útja ugyanis az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról-Hatvan-Eger városokon át, az alsó-magyarországi bányavárosok (Besztercebánya, Selmecbánya, stb.) felé.
A vámosokon kívül Szarvask településen valószínleg mások is laktak, így a 12. században a Bükk-hegység erdségeit elfoglaló palócok, valamint a 14-15. századtól az úgynevezett latinusok, a francia származású vallonok.
A szarvaski vám 1493-ban még 250 aranyforintot jövedelmezett. 1495-ben két vámszed Laczkó és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba. A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott a vámhoz vezet út karbantartása. 1577-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dénárt sem érte el, ezért Radéczy István püspök (1572-1586) megszüntette. A szarvaski vám így is 350 évig mködött gazdaságosan. A vám pontos helye utaló írásos dokumentum nem ismert. Az Eger fell kiinduló fbb észak-déli átjárók nyomvonala alapján valószínsíthet helye az Eger-patak völgyi és a Berva-völgyi átjárók találkozásánál, a mai Kitérnél, vagy az utak Rocska-völgyi szétválásánál, a Postás Jankó-féle faluvégi kbánya körül lehetett, hogy onnan mindkét átjárót ellenrizni lehessen.
Látnivalók
Közigazgatásilag sokáig Egerhez tartozott. Szarvaskváralja nev település a XV. században már szerepelt különféle iratokban. A vár építése 1248 utánra tehet. Telekessy püspök 1710-ben a pestis ell ide vonult vissza, és itt tartotta "arany miséjét". A falu nevének eredetérl egy monda maradt fenn. A történet szerint egy vadászat alkalmával a kutyák egy szarvast vettek üldözbe, az a sziklagerincre menekült, ahol késbb a vár is felépült. Mivel menekülni tovább nem tudott, a szikla tetejérl a mélybe ugrott. A meredek sziklaszirt tetején, a Kesely-ormon áll az si szarvaski vár, amely valamikor Eger elvára, úgynevezett tarisznyavára volt.
A 6 km hosszú, 10 állomást tartalmazó, körtúra jelleg földtani tanösvény elssorban Szarvask nagy formagazdagságot mutató bazalt-képzdményeit tárja elénk, kiegészítve más érdekességekkel.
Helyszín: Szarvask, külterület
-
Római katolikus templom (Keresztel Szent János születése)
A település katolikus híveinek temploma 1840-1845 között épült klasszicista stílusban. Foltára viszont korábbi: a XVIII. század közepén készült rokokó stílusban.
Helyszín: Szarvask, Petfi u.
A meredek sziklaszirt tetején áll az si szarvaski vár romja. A vár fölötti rész természetvédelmi terület. A falmaradvány kevés, de a gyönyör kilátás miatt érdemes megtenni ezt a nem könny sétát.
A rom tetején kialakított kilátóból nagyon szép a panoráma: látni a Kesely-bércet, a Tardos-bércet, a kett között pedig az Eger-patak kanyargós, szurdokszer bevágását.
A vár valamikor Eger elvára, tarisznyavára volt. (Az rség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján azt jól be lehet határolni, hogy 1261-1295 között építették az egri püspökök. A Szapolyai János által kinevezett várnagy és az ersség 1528-ban jól állta Ferdinánd király, pontosabban vezére, Horváth Ferenc ostromát, kiéheztetéssel mégis sikerült elfoglalni. Az országgylés 1545-ben elrendelte a vár lerombolását és hogy jövedelmét az egri vár fenntartására használják fel, de a határozatot nem hajtották végre, a várat 1549-ben Horváth átadta Dobó Istvánnak.
Az idközben rongált állapotba került ersséget 1583-ban Christoforo delle Stella irányításával megersítették; Eger eleste (1596) után az üresen hagyott várat a török megszállta, és csak 1687-ben hagyta el. A teljesen ép erdítmény 1699-ben annak a Telekessy István egri püspöknek került a birtokába, akinek kezébe II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a fejedelmi esküt letette. A vár a szabadságharc után is az egri püspökök birtoka maradt, de hadi szerepe megsznt, karbantartásával nem tördtek, így teljesen elpusztult.
Helyszín: Szarvask, külterület