Szarvask�

Szarvask�, község Heves megye Egri kistérségében. A Bükki Nemzeti Park határán, az Eger-patak völgyében fekszik. Szilvásváradtól 25 kilométerre, Egert�l 10 kilométer távolságra.

Története

A Bükk hegység völgykatlanában az Eger-patak mentén épült mintegy 400 lakosú település, mely az egri püspökség �si birtoka volt. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai, botanikai érdekesség - ez Szarvask�, régi nevén Püspökváralja.
Közvetlenül a község fölötti 446 m magas vulkáni k�zetekb�l álló Kesely�bércen találhatók az 1200-as évek végén épült vár romjai, melynek ma már csak néhány alapfala és kör alakú toronymaradványa látható. A vár fekvésénél fogva nevezetes er�dítmény, Eger mellékvára volt, ma a Bükki Nemzeti Park egyik gyöngyszeme.
A község fest�i szépségét emeli az 1840-1845 között épült klasszicista templom. Az Egert�l mintegy 10 km-re fekv� Szarvask� kedvelt kirándulóhely, gépkocsival, autóbusszal, vonattal is könnyen megközelíthet�. Gyalogosan az országos kéktúra-jelzésen érhet� el. Az ország legfest�ibb vasútvonala - amely mintegy 100 éves - a Várhegy alatt két kis alagúton halad át.
Szarvask� és környezete kezdett�l fogva, 1945-ig az egri püspökség birtoka volt. A település születésének évér�l és korai történetér�l nem maradt fenn írásos forrás. A források alapján Szarvask� els� telepített, magyar lakosai Tamás püspök (1217-1224), vagy II. Kilit (Clétus) püspök bels� emberei voltak, akiket a jövedelmes vámszed�hely feladatainak ellátására, védelmére, az odavezet� út karbantartására telepítettek Szarvask�re az 1220-as-1230-as években. Heves vármegye egyik legfontosabb útja ugyanis az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról-Hatvan-Eger városokon át, az alsó-magyarországi bányavárosok (Besztercebánya, Selmecbánya, stb.) felé.
A vámosokon kívül Szarvask� településen valószín�leg mások is laktak, így a 12. században a Bükk-hegység erd�ségeit elfoglaló palócok, valamint a 14-15. századtól az úgynevezett latinusok, a francia származású vallonok.
A szarvask�i vám 1493-ban még 250 aranyforintot jövedelmezett. 1495-ben két vámszed� Laczkó és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba. A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott a vámhoz vezet� út karbantartása. 1577-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dénárt sem érte el, ezért Radéczy István püspök (1572-1586) megszüntette. A szarvask�i vám így is 350 évig m�ködött gazdaságosan. A vám pontos helye utaló írásos dokumentum nem ismert. Az Eger fel�l kiinduló f�bb észak-déli átjárók nyomvonala alapján valószín�síthet� helye az Eger-patak völgyi és a Berva-völgyi átjárók találkozásánál, a mai Kitér�nél, vagy az utak Rocska-völgyi szétválásánál, a Postás Jankó-féle faluvégi k�bánya körül lehetett, hogy onnan mindkét átjárót ellen�rizni lehessen.

Látnivalók

Közigazgatásilag sokáig Egerhez tartozott. Szarvask�váralja nev� település a XV. században már szerepelt különféle iratokban. A vár építése 1248 utánra tehet�. Telekessy püspök 1710-ben a pestis el�l ide vonult vissza, és itt tartotta "arany miséjét". A falu nevének eredetér�l egy monda maradt fenn. A történet szerint egy vadászat alkalmával a kutyák egy szarvast vettek üldöz�be, az a sziklagerincre menekült, ahol kés�bb a vár is felépült. Mivel menekülni tovább nem tudott, a szikla tetejér�l a mélybe ugrott. A meredek sziklaszirt tetején, a Kesely�-ormon áll az �si szarvask�i vár, amely valamikor Eger el�vára, úgynevezett tarisznyavára volt.

• Geológiai tanösvény

A 6 km hosszú, 10 állomást tartalmazó, körtúra jelleg� földtani tanösvény els�sorban Szarvask� nagy formagazdagságot mutató bazalt-képz�dményeit tárja elénk, kiegészítve más érdekességekkel.
Helyszín: Szarvask�, külterület

• Római katolikus templom (Keresztel� Szent János születése)

A település katolikus híveinek temploma 1840-1845 között épült klasszicista stílusban. F�oltára viszont korábbi: a XVIII. század közepén készült rokokó stílusban.
Helyszín: Szarvask�, Pet�fi u.

• Várrom

A meredek sziklaszirt tetején áll az �si szarvask�i vár romja. A vár fölötti rész természetvédelmi terület. A falmaradvány kevés, de a gyönyör� kilátás miatt érdemes megtenni ezt a nem könny� sétát.
A rom tetején kialakított kilátóból nagyon szép a panoráma: látni a Kesely�-bércet, a Tardos-bércet, a kett� között pedig az Eger-patak kanyargós, szurdokszer� bevágását.
A vár valamikor Eger el�vára, tarisznyavára volt. (Az �rség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján azt jól be lehet határolni, hogy 1261-1295 között építették az egri püspökök. A Szapolyai János által kinevezett várnagy és az er�sség 1528-ban jól állta Ferdinánd király, pontosabban vezére, Horváth Ferenc ostromát, kiéheztetéssel mégis sikerült elfoglalni. Az országgy�lés 1545-ben elrendelte a vár lerombolását és hogy jövedelmét az egri vár fenntartására használják fel, de a határozatot nem hajtották végre, a várat 1549-ben Horváth átadta Dobó Istvánnak.
Az id�közben rongált állapotba került er�sséget 1583-ban Christoforo delle Stella irányításával meger�sítették; Eger eleste (1596) után az üresen hagyott várat a török megszállta, és csak 1687-ben hagyta el. A teljesen ép er�dítmény 1699-ben annak a Telekessy István egri püspöknek került a birtokába, akinek kezébe II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a fejedelmi esküt letette. A vár a szabadságharc után is az egri püspökök birtoka maradt, de hadi szerepe megsz�nt, karbantartásával nem tör�dtek, így teljesen elpusztult.
Helyszín: Szarvask�, külterület